Avilai Nagy Szent Teréz templom
Kisbágyon első templomát a történelmi források, 1260-ban említik, ebből viszont az is következik, hogy már a tatárjárás előtt is állt és átvészelte azt. 1344-ben Csór Tamás új templomot építetett Szent Felicián vértanú tiszteletére és ennek a templomnak VI. Kelemen pápa búcsút is engedélyezett. Ennek a templomnak 1542-ben plébánosa is van.
A ma álló templom ezért a falu negyedik temploma. 1938-ban szentelték fel Avilai Nagy Szent Teréz kármelita apáca és rendalapító tiszteletére. A modern templom historizáló gótikus vonásokat mutat. Az egyházközség 1943-tól az államosításig a faluban elemi iskolát tartott fenn. 1946-ban önálló kisbágyoni lelkészség szerveződött és ekkor elszakadt a palotási plébániától, filiája lett Szirák és Bér. Ez az önállóság 2009-ben megszűnt, ekkor lett Kisbágyon a bujáki plébánia filiája.
A templomot 1978-79. években renoválták és kifestették Szilágyi János és fia András festőművészekkel. A szentély falára festett főoltárkép közepén a Szentháromság szimbólumait láthatjuk. Legfelül a háromszögbe zárt Istenszem a Mennyei Atya szimbóluma, alatta a galamb a Szentlélek szimbóluma, majd pedig a feltámadt Jézus mint az emberiség megváltója áll a földgolyón amelyből a Golgota 3 keresztje magasodik ki. Mellette két oldalt egy –egy angyal a Szentmise áldozat szimbólumait tartja a kezébe, a kenyér szimbólumát a búzát és a bor szimbólumát a kelyhet. Alul két szent alakja látható. A régi templom védőszentjének Szent István vértanúnak alakja és a mai templom védőszentjének Avilai Nagy Szent Teréznek az alakja. A főoltár feszülete még a régi templom értékes darabja, alatta a fájdalmas Szűzanya szobrával.
