Balatonfőkajár több szempontból is érdekes település. Már a kialakulása is rendhagyó: eredetileg a Balaton partján állt, de a törökök elől a mocsarakba menekült a lakosság. A hely – a kis dombhajlat – azonban annyira megtetszett nekik, hogy a későbbiekben is ott maradtak, és ott építették fel falujukat. Maga az elnevezés is érdekes, mert mindenki Főkajárként emlegeti, ugyanakkor a tagolás helyesen Balatonfő-Kajár, vagyis a Balaton fejénél, végénél lévő Kajár nevű település. A török eredetű kajár szó jelentése egy ősi foglalkozást takar: kikiáltó, összehívó, olyan személy, aki a király rendelkezéseit hirdette ki hangos fennszóval.
Bár a községben több látnivaló is van, most egyedülálló pincesorára szeretnénk felhívni a figyelmet. A pincék a településről északkeletre kivezető út mentén találhatóak, a Temető-domb alatt. Bár a Balaton vidékén nagyon sok műemlék borospince és pincesor is található, löszbe vájt pincesorként a kajári pincék egyedülállóak. Egy mélyút két oldalán sorakozik a körülbelül 30–40 pince. Oromzatuk helybeli kőzetből, kvarcfillitből épült, régi kétszárnyas deszkaajtóval, belül boltívesek. A temetődomb oldalán lévő pincék szellőzője a temetőbe nyílik.
A pincéknél azonban valószínűleg nem volt temetői hangulat, ennek bizonyítéka egy mókás szobor is az egyik pince tetején. Építési idejük a 18. századra tehető. Kicsit későbbi építésűek a pincesor falu felőli részén szintén a löszbe vágott kripták.
forrás: balatonfokajar.hu