Ceglédi Református Nagytemplom
Közép-Európa legnagyobb református temploma. A Hild József által tervezett, bazilika stílusú református templom szinte egyedülálló belső terének élményével emeli a lelket.
A valamikori szabad királyi várost 1364. május 8-án Nagy Lajos király édesanyjának Erzsébet királynénak adományozta, aki azt a budai klarissza apácáknak juttatta 1368. szeptember 10-én.
A város a mohácsi vészt követő évben, 1527-ben protestánssá lett, mivel a klarissza apácáktól az enyingi Török család birtokába ment át a város, s a reformáció oldalára állt főúr udvari papja Radán Balázs a város lakosait megnyerte a reformációnak. A templom csak 1539-ben ment át a reformátusok birtokába. A római katolikus egyház a városban csak több mint kétszáz év múlva alakul meg ismét, 1746-ban Botka János plébános munkája nyomán.
Ezért is hívták ide 1545-ben a vármegye legjelentősebb településére Szegedi Kis István reformátort prédikálni, és az iskolában tanítani. A török hódoltság idején a város szultáni ” kincstári birtok ” volt. 146 évig élt Cegléd török uralom alatt. Buda elfoglalásától 1541-től-1687-ig a törökök kiűzéséig. III. Károly császár uralkodása idején a klarissza apácák ismét visszatértek a városba, az addig, 214 évig használt templomot visszavették a reformátusoktól 1753-ban.
A reformátusok 1754-ben előbb csak egy szerény imaházat építhettek a jelenlegi nagytemplom helyén, egy ingoványos, mocsaras helyen, amit feltöltöttek. A Helytartótanács külön engedélyével 1763-ban különálló kőtornyot építhettek a harangjaik számára. 1792-ben bővíthették csak meg annyira az imaházat, hogy összeépíthették a toronnyal, így lett végre templomuk. Ez a torony mai napig is megvan, ez az un. Nyugati-torony.
1834. május 24-én nagy tűzvész volt a városban. Gyújtogatás áldozata lett a templom, az iskola, a lelkész-lakás és még 124 ceglédi lakóház melléképületeivel együtt. Az újjáépült részt, azóta is Újvárosnak nevezik.1835-ben kezdődött meg a Nagytemplom építése, Hild József tervei alapján. 1870-ben sikerült csak befejezni a monumentális épületet. 1895-96-ban Balázs Ernő tervei alapján átépítették, és kupolával fedték le a templomot. 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a kupola meggyulladt és leégett. Benedek Frigyes tervei alapján 1938-ban szentelte fel jelenlegi formájában újjáépítve Ravasz László püspök. A templom Közép-Európa legnagyobb református temploma. 2400 ülőhely és ugyanennyi állóhely található benne. Hosszúsága 44, szélessége 33 méter. A kistornyok magassága 48, míg a kupoláé 60 méter. A kistornyokban 4 harang van. Az orgona 2 manuál-pedálos, 21 regiszteres.1860-ben építette Országh Sándor, munkáját 1929-ben bővítette Barakovics János.
Az addig kántortanítóként működők munkája annyira megnövekedett, hogy 1814-ben a kántort fel kellett menteni a tanítás alól. Első kántora a gyülekezetnek Döme Gergely lett. Az első anyakönyvi feljegyzéseket Miskolczi Kerekes János prédikátor kezdte meg 1723-ban. Czeglédi Mihály rektor-professzor buzgólkodásának az eredménye lett az 1820-as években az első iskolai könyvtár létrehozása. Az első nőtanító Zirzen Janka növendéke Varga Ilka volt 1876-ban.1858-60-ig terjedő időben épült meg az egyház központi emeletes fiúiskolája Hammerl Ferenc ceglédi építőmester tervei alapján. 1894-ben a központi leányiskola is felépült. 1931-ben épült meg a Gyülekezeti Ház. Három református temető található a városban. Az egységes gyülekezet 1949-től három részre vált szét. Felszegi, Nagytemplomi és Újvárosi Egyházközségekre. 1992 óta közös fenntartói a visszakapott Református Általános Iskolának. Istentiszteleti alkalmaink. (Cegléd – Nagytemplomi Református Egyházközség) (Iskola u.1)
forrás: ceglednagytemplom.hu ; képek utazói fotók és
Készítette: Vadaro - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4644725
Készítette: User:Alexbarrow, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34248243
