Lakótelep és egy hatalmas víztorony szomszédságában szerencsés túlélő az 1806-ban épült Csanády Ház az alföldi puszta legősibb, Hajdúszoboszló legidősebb népi lakóháza. Ez a Csanády porta egy kis sziget, kis múlt, egy kis történelem, egy megmentett műemléki érték nemcsak a tulajdonosainak, hanem Hajdúszoboszlónak is.
A ház valamikori birtokosai a Csanádyak a hajdúkerület előkelőségei közé tartoztak és Bocskai István rokonai voltak, címeres oklevelet I. Lipót királytól 1690-ben kaptak. 1710-1790-ig ez a család adta a kerületi, hajdúfőkapitányokat, de az elkövetkezendő időszakban is olyan jeles személyeket adtak a hajdúságnak generálisokat, táblabírákat. Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolataiban is sűrűn hivatkozik Csanády Sándorra, aki a hajdúkerület országgyűlési képviselője volt.
Azt nem lehet tudni, hogy az 1800-as eleján években kik laktak az épületben, de a 24-ik órában megmentett műemlék, a hajdani csanády birtokon helyezkedik el, nevét is innen kapta. Ez a ház megélte a reformkort, a szabadságharcot, a kiegyezés korát, a boldog békeidőket, az I. és II. vh, de főleg az a nagy érdeme ennek az épületnek, hogy túlélte az utóbbi 40 évet. A nádfedeles vályogfalú, klasszicista stílusban épült lakóház legszebb része a hármasívű oldaltornác, mely eredeti formájában lett felújítva, tehát úgy néz ki, mint mikor 1806-ban épült.
A Csanády Ház lakóháznak épült, az építészeti stílusa miatt viszont nagyon hasonlít a sóút mellett kiépült csárdákhoz. A szobákban századforduló Gusztáv Bekker szerkezetű falióra, fényképek, búbos kemence, 200 éves karnisok láthatóak, a kis szoba úgy néz ki mint ahogy valamikor egy paraszti lakás nézett ki. A műemléki épület alatt található a Csanády pince és mellette a borozó, ahol ízes magyar borokat kóstolhat az idelátogató. A kóstolást követően a bő kínálatból vásárlás is biztosított.