Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem

Az Erdős Renée Ház Rákosmente egyik legszebb épülete, fővárosi védettséget élvez. Bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.

Az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem egyik elődintézménye az 1970-ben megnyílt Néprajzi Emlékház, amely a kerület elődközségeinek néprajzi emlékanyagát, hagyományait mutatta be, ám 1978-ban az épülő lakótelep áldozatává vált. Múzeumi leltárban feldolgozott tárgyai azonban fennmaradtak. A másik az 1960-as évek végétől működő Helytörténeti Klubból megalakult a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény, amely kerületi adattárként működve a helytörténet írásos és fotódokumentációját gyűjtötte, ám önálló kiállítóteremmel nem rendelkezett.

Az Erdős Renée Ház megalakulásakor, 1990-ben, a földszinti kiállítótermekben megépült egy állandó, nagyrészt dokumentum-másolatokból álló helytörténeti kiállítás; egy, a Néprajzi Emlékház anyagának töredékére épülő néprajzi szobarészlet, és az “Epress-gyűjtemény kamarakiállítás”, amelynek változatos tárgyi anyaga egy kerületi gyűjtőtől, Epress Rezsőtől származott. Ekkor rendezték be az intézmény névadójának, Erdős Renée-nek az emlékszobáját és a kerület határában lévő természetvédelmi területnek, a Merzse-mocsárnak az élővilágát bemutató dioráma-kiállítást, amely tárlatok, többszöri felújítás után még ma is várják a látogatókat.

Az emeleti kiállítótermekben pedig havi rendszerességgel többnyire képzőművészeti kiállításokat rendeztek. A magyar művészeti élet olyan kimagasló, 20. századi egyéniségeinek alkotásait láthatták itt a művészetbarátok, mint Czimra Gyula, Kotász Károly, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Csekovszky Árpád, Reich Károly, Laborcz Ferenc, de a ma élő, kortárs művészek közül is számos jeles alkotó állított ki itt. Rendszeresen rendeztek csoportos kiállításokat a XVII. kerületi és az országos művészeti szervezetek is.

A korábban a kerületi önkormányzat művelődési irodája által működtetett intézmény 2000-ben önálló szakmai vezetést kapott. A hajdani Néprajzi Emlékház elzárt anyagának felkutatása, revíziója, részbeni restaurálása, a megfelelő raktári körülmények kialakítása; a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény (azaz az adattár) és az Erdős Renée Ház (vagyis a tárgyi anyag őrzője) szervezeti, szakmai összevonása; továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszterének a 2004-es Alfa-program keretében nyújtott pályázati támogatása pedig lehetővé tette, hogy 2005-ben új helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon.

2009. decemberétől a villa számtalan különleges növénnyel büszkélkedő parkjának egyik intim zugában és az épület hátsó falánál Kőtár állít emléket a régi rákosmenti temetőknek és az egyéb régi közterületi emlékeknek.

Állandó kiállításai mellett ma is havi rendszerességgel jeles képző- és iparművészeti, esetenként helytörténeti rendezvényeknek, időszaki kiállításoknak ad helyet az intézmény.

Az Erdős Renée Ház pincéjében működik a Renée Cafée nevű múzeumi kávézó, parkjában is rendszeresen tartanak szabadtéri rendezvényeket.

Hajdani villája falán, Erdős Renée halálának 50. évfordulóján, 2006. július 9-én emléktáblát helyeztek el.

2011. június 1-től az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, a fenntartó Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának döntése értelmében a Vigyázó Sándor Művelődési Ház intézménye.

forrás:. erdosreneehaz.hu kép forrása: Orosz Károly fotója;