Esztergomi Bazilika
Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben.
Kiemelkedő jelentőségét, fontosságát az évszázadok viharai és csapásai sem csökkentették. Része van ebben a Duna-kanyar fölé emelkedő festői fekvésének, dombok övezte természeti szépségének csakúgy, mint azoknak az épületeknek, amelyek hol világi, hol egyházi központtá emelték. Könnyen megközelíthető és mégis elszigetelt, jól védhető, ünnepélyes hatású, de természeti adottságai révén vonzó és feloldást nyújtó tájegység. Nem meglepő, hogy előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett. A várhegyen a középkorból hét templomot ismerünk.
Megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely írott forrásaink szerint az 1010 körüli évekre már állt. Ettől északra, a mai bazilika északi tornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom – melyet Géza fejedelem építtetett, s időrendileg az első templom volt e helyen - amelyről az ősrégi hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király. A harmadik templom az árpád-házi királyi palotában feltárt Szent István korabeli körkápolna volt, melynek védőszentjét nem ismerjük. Egy 1284-es oklevél tesz említést az esztergomi vár fokán álló Szent Vid-kápolnáról (ez a negyedik templom), melynek maradványait a közelmúltban tárták fel. Ötödik középkori eredetű templomunk szintén az árpád-házi királyi palotában található, ez III. Béla várkápolnája. Ez a palotakápolna egyike azon építészeti emlékeinknek, ahol a legkorábban jelenik meg a gótika: egészen pontosan a párizsi kora gótikának és a késő román építészetnek a keveréke – e jellemzői miatt középkori építészetünk kiemelkedő emléke. Hatodik pedig a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műremeke, a Bakócz- kápolna, mely a XVI. században épült, majd 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.
Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Vár-hegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint: Rudnay Sándor (1819-1831) – coepit - elkezdte, Kopácsy József (1838-1847) continuavit – folytatta, Scitovszky János (1849-1866) consecravit – felszentelte, Simor János (1867-1891) consummavit – befejezte.
A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése az esztergomi székesegyház volt. Rudnay Sándor hercegprímás (1819-1831), 1820-ban kezdett építészt keresni az új székesegyház terveinek elkészítéséhez. Először Ludwig von Remyt, a bécsi Udvari Építészeti Kancellária igazgatóját kérte fel a tervek elkészítésére, de vele párhuzamosan a Remy mellett dolgozó fiatal Kühnel Pál is kidolgozta a saját elgondolását – végül az ő tervei mellett döntött a hercegprímás. Kühnel, Rudnay utasításainak engedelmeskedve az esztergomi várdombra hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt tervezett. Sajnos ebből a nagyszabású tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy részevalósult meg. A bontási, romeltakarítási munkák elkezdődtek, s 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján sor került az alapkőletételre is. Az építkezés vezetője, Kühnel Pál unokaöccse, Packh János volt, akinek a Bakócz-kápolna áthelyezését is köszönhetjük.
A XVI. században vörös márványból készült kápolna hazánk egyetlen épségben megmaradt reneszánsz műemléke. 1823-ban Packh János 1600 darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizte az utókornak. A bazilika építésének munkálatait 1831-ig, a megrendelő Rudnay prímás haláláig folytatta. A székesegyház építése szépen haladt előre Packh irányítása alatt, először a jobb oldali első oldalkápolna készült el, amelyet Szent István vértanú tiszteletére szenteltek fel, majd elkészült a kupolatartó dob egyik boltíve. Amikor Rudnay 1831-ben meghalt, az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak, a szentély boltozása folyamatban volt.
Az építkezés csak 1839-ben Kopácsy József veszprémi püspök esztergomi érsekké (1839-1847) történő kinevezése után folytatódott. Ekkor azonban újabb akadály merült fel: az építkezés legjobb ismerőjét és vezetőjét, Packh Jánost otthonában meggyilkolták, és így a munka újra gazdátlan maradt. Kopácsy prímás ekkor Hild Józsefet bízta meg a munka további vezetésével. Hild a kupolát vasszerkezettel építette meg, ami Magyarországon akkor még újdonságszámba ment, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot. Célja az volt, hogy fokozza a templom monumentalitását, és elérje, hogy már messziről is minél nagyobb hatást gyakoroljon a szemlélőre. Az építkezés töretlen ütemben folyt Kopácsy prímás 1847 őszén bekövetkezett haláláig. Ekkor az épület be volt boltozva és fenn volt már a kereszt is a kupolán. Két évi szünet után Scitovszky János, az új hercegprímás (1849-1866) nagy erővel folytatta a munkát. Amikor 1856. augusztus 31-én Ferenc József jelenlétében, Liszt Ferenc ez alkalomra komponált „Esztergomi misé”-jével megtörtént az ünnepélyes felszentelés, a templom még korántsem volt készen: hiányzott még a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka, és a déli oldaltorony is befejezetlenül állt. Csak 1862-ben fogtak hozzá az előcsarnok megépítéséhez, amit elég hamar be is fejeztek, de a templombelső kialakítása belenyúlik a XIX. század utolsó harmadába. Scitovszky halála után (1866) nem lehetett sokáig halasztani az új prímás kinevezését, mert küszöbön állt a kiegyezést követő koronázás, melyet az ország prímásának kellett végeznie. 1867 elején Simor János győri püspök lett az új hercegprímás (1867-1891). Két év alatt befejezte a hatalmas bazilika építését. 1869. november 1-jén helyezték el a zárókövet.
Simor szinte újjáépítette, belsőleg sokban finomította székesegyházát, ebben a munkában legfőbb támasza Lippert József építész volt.
Az esztergomi székesegyház - építészeinek eltérő elképzelései ellenére is - monumentálisan egyszerű, szép, harmonikus és összefogott alkotás, egyszóval igazi klasszicista remekmű. Nyitva tartásunk az évszakhoz igazodva változik. Az egész éves nyitva tartásunkat az alábbi linken lehet elérni: bazilika-esztergom.hu/hu/nyitva-tartas
