Ha Gyöngyös felől közelít az utazó, az első látvány, amit megpillant, a ligettel körülölelt kiskápolna.Az út menti homlokzattornyos, római katolikus kápolna 1913-ban épült neobarokk stílusban, a község délnyugati vége előtt. A kisméretű épület vegyes alapanyagból (tégla, terméskő) készült, alaprajza téglalap, 3/8 záródással. A homlokzati falat a kápolna egyetlen bejárata töri át. A falazott, barokk vonalú tornyocskát gúla idomú, bádoglemezzel fedett sisak koronázza, kétoldalt barokk vonalú oromfalrész emelkedik. A kápolna hosszoldalait egy-egy félköríves ablak töri át, az épület feletti nyeregtetőt jelenleg pala fedi.
1909-ben Meszkó Balázs, majd az ő elhalálozása után a Markazon helyettesítő Ragó Ferenc abasári esperes indított gyűjtést a kápolna felépítésének költségeire. A legjelentősebb adományt Simonyák György és neje, Hacsavecz Mária tette, akik a kápolna építési helyének átadták a 800 négyszögöl nagyságú földjüket, amely akkor kb. 220 korona értéket képviselt. Ezenfelül 100 korona hozzájárulást fizettek. Az építés helyének kijelölésekor a terület a falu szélétől közel 1 km-re volt. Mára a falu a kápolnáig terjeszkedett.
A fellelhető iratok nem említik a kőműves- és ácsmester nevét, a legvalószínűbb, hogy Szekrényes József (Pelyák) kőműves kisiparos építette.
A kápolnát 1913. szeptember 8-án Boldogasszony (Kisasszony) tiszteletére szentelte fel Török Kálmán főesperes, aki a szentmisét is celebrálta.
A kápolnamegáldás és a körmenet összekapcsolódott a búcsús ajándéktárgyak árusításával, sátrakkal és népi vigadalmakkal. Az 1913. évi első avatási búcsús körmenetet ezt követően minden évben megismételték, beiktatva még egy májusi búzaszentelési körmenetet is, amit szintén a kápolnánál rendeztek meg. A szeptember 8-i búcsús körmenetet és ünnepélyt az első években kisbúcsúnak nevezték, megkülönböztetésül a december 8-i nagybúcsútól. Így következett be az a ritka eset, hogy egy faluban évente kétszer tartottak egyházi búcsút. Évtizedek múltán egyre inkább a szeptember 8-i (kisasszonyi) búcsú vált „nagybúcsúvá”, a december 8-i, pedig elhalványult. 1937-ben a Honvéd Hagyományápoló Egyesület kezdeményezésére országosan szorgalmazták, hogy az I. világháború frontkatonáinak emlékére „Hősök ligetét” hozzanak létre, és azt szépen befásítva állandóan gondozzák.Az eltelt idő alatt az akkor elültetett csemeték terebélyes koronát növesztő fákká váltak, hűs árnyékukkal védve a faluvégi kápolnánál tartott kisasszonyi szentmise résztvevőit.
A kápolna előtt kőfeszület és Mária szobor áll. A helybéliek vallásosságának további jelképei a falu különböző részein felállított szoborkeresztek és az erdőben látható „Képes fák” (Mária képek), amelyek jelzett úton kereshetők fel.
(forrás: Hacsavecz Béla – A Mátrai hegyek alatt Markaz /A falu krónikája 1875-től 1945-ig/)
forrás: markaz.hu ; facebook/faluszelikapolna ( utazói fotók )
