Gerence-patak
A Gerence a Marcal leghosszabb mellék vízfolyása. Vízgyűjtő területének nagysága alapján a második helyen áll a Torna patak mögött, vízjárása azonban sokkal szélsőségesebb. A patak egyben a Bakony középső- és északnyugati részén fakadó vizek fõ befogadója is. Akli-major környékén több ágból ered, néhány szép szurdokvölgyön, Bakonybélt érintve szeli át a hegységet, majd Bakonykoppány határában jut ki a hegyek közül.
A patak neve az etimológiai szótár szerint a szláv eredetű határ szóból származik. Ugyanakkor a moldvai csángók tájnyelvében a "gerence" vizes, mocsaras földterületet jelent - érdemes elgondolkodni ezen a magyarázaton is.
Nagy esése és bő vize miatt egykor sok malmot hajtott a Bakonyban, és a síkságon egyaránt.
Szabályozásáról kevés adat lelhetõ fel. Valószínű, hogy már az 1800-as évek közepén egyes szakaszokon (Gyimót-Vajola határa) ásott mederbe kényszerítették (a II. Katonai Felmérés térképén itt egy egyenesített szakasz Ásók ere néven szerepel), illetve a torkolati szakaszt szabályozták a Marcal ártér lecsapolásával egyidõben. Legutolsó átfogó rendezése a Marcal-térségi meliorációs munkákkal együtt az 1984-85-es években volt, az alsó szakaszon.
Korábban itt a Tapolca csatornázott medrével egyesült nem messze annak marcali torkolata előtt. A Tapolca vizének elvesztése után a Gerence örökölte meg ezen legalsó, 950 m hosszú szakaszt, így ma gyakorlatilag újra közvetlenül a Marcalba csatlakozik.
forrás: wikipedia.org/wiki/Gerence-patak ; bakonybel.hu
