Gorsium Régészeti Park És Szabadtéri Múzeum
Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az útcsomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett. Az 1958 óta folyó ásatások városfalakat és kapukat, oszlopsorral díszített utcákat, forumot, templomokat és középületeket, a tartományülés csarnokait és szentélyeit tárták fel. A település 260-ban egy barbár támadás során elpusztult, helyén 290 körül új település jött létre Herculia néven. Ebből az időszakból egy nagy palota, üzletsor, két ókeresztény bazilika, a városfalon kívüli temető maradt meg. A legkésőbbi épület a középkori Föveny falu kis temploma. A romokat kiterjedt mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, görög-római jellegű színháztérrel. Az ókori élettér itt a maga teljességében tárul látogatóink szeme elé, akik egy szempillantás alatt kétezer évet ugorhatnak vissza az időben. Útikönyv és audio guide segítségével járhatják végig az utcákat, felújított épületeket és belső tereket, sőt az interaktív látványraktárban még jobban elmélyedhetnek a provincia mindennapjaiban és tárgyi emlékeiben.
A Látogató Központtól balra nyíló utat választva a néző a Park teljes területéről átfogó képet kap. Az út mellett kerültek elhelyezésre a feltárások előtt előkerült kőemlékek, sírkövek, mitológiai jelenetek. Az út a városközpont nyugati végéhez vezet, ahol a nyugati városkapu, városfal látható. A körjárat a széles nyugat-kelet irányú főutcán (decumanus maximus) folytatható, baloldalt a IV. századi helytartói palotával, jobboldalt a helytartói testőrség laktanyájával. Jobboldalt a továbbiakban ez egyik ókeresztény bazilika homlokzata látható. A bazilika belső terében egy korábbi épület falfestményei tekinthetők meg. Tovább haladva a látogató az észak-déli főutca (cardo maximus) kereszteződéshez ér, amelynek baloldalán a II. századi szentkerület vendégházának maradványai és a keleti oldalon az épület romjai fölé épített másik ókeresztény bazilika emelkedik. A nyugat-kelet irányú főutca itt a szentkerület, majd a IV. század főteréhez, a forumhoz ér. Északi oldalát lépcsőkkel áttört és díszkutakkal ékesített fal zárta le. A lépcsők a császárkultusz szertartásainak, illetve a tartománygyűlés színhelyének csarnokaihoz vezetnek. A tér keleti oldalát a szentkerület nagy temploma zárta le, amelyet az istenné nyilvánított Augustus (vagy az összes istenné nyilvánított császár) tiszteletére emeltek. Tovább haladva kelet felé, a hivatalos ünnepségek lakoma-terme tekinthető meg. A dél felé elkanyarodó út újabb kőemlékekkel díszített úthoz ér, amely visszavezet a kiinduló térséghez. Innen dél felé haladva a déli városrész feltárt épületeihez jut el a látogató, IV. századi lakóházakhoz, amelyeket a IV. század végének zavaros viszonyai között lakói elhagytak és a város e területét ettől kezdve temető foglalta el. A feltárás itt a legkorábbi időszakból való kis kunyhók egy részét is bemutatja.
