Gyömrői Református Templom

Református templom (Gr. Teleki utca 1.)

Az 1500-as évek közepén a mai templom helyén már templom állt, mely több ízben súlyosan megsérült. 1668-ban a hívők helyreállították. 1777-ben átépítették, a hátsó falát elbontották, meghosszabbították, a tetőt fazsindellyel befedték.

1806-ban súlyos viharkár érte, ledőlt a templomtorony, a szél leszakította az egész tetőt. 1819-23 között a régi templom köré (annak lebontásával), a régi kövek felhasználásával újjáépítették. 1824-ben készült el. Ekkor még alacsony tornyú hagymakupolás volt. A templomnak két bejárata volt: az egyik a Canova dombormű helyén, a másik a mostani. A templom a jelenlegi formáját 1928-ban kapta. Tornyát karcsú toronnyá építették át, bejárata oszlopos portikusszal tették hangsúlyosabbá.

Felújítások: 1928-ban felújították, ekkor készítették a toronyórát. 1946-ban felállították az orgonát. 1963-ban főként festést és kisebb javítási munkákat kapott. 1990-91-ben a tetőkijáratot felújították, ekkor a palafedést kettősfedésű, hódfarkú betoncserépre cserélték. Homlokzatjavítást, talajnedvesség elleni szigetelést, újrafestést, valamint bádogos munka felújítást kapott. Az önkormányzat díszvilágítást készíttetett.

A templom szabadon álló egyhajós, középtornyos, klasszicista stílusú épület. A régi temetődombra épült lépcsős feljárattal. Kelet felé néző főhomlokzat homorított középső része előtt portikus, négy lábazatos ión oszloppal, triglifes frízű, háromrészes párkány felett szegmentíves oromzattal. A portikus felett félköríves ablak. A főhomlokzatot kétoldalt magas talapzaton álló, lábazatos, kötényes fejezetű két-két pilaszter tagolja. Az egész főhomlokzatot összefogó, háromszögű oromzatból emelkedik a torony négy félköríves zárókővel díszített ablakkal. Az ablakok felett óra. Nyeregtetős. A téglalap alaprajzú belső teret sík mennyezet fedi. A bejárati oldalon lábazaton álló két erőteljes pillér által tartott beépített orgonakarzat. A karzat felső részén vállpárkánnyal összekötött három, félköríves nyílás, zárókővel. Fenn körülfutó párkány. A karzattal szemben, két vékony fa oszlopon álló, beépített fa karzat egyenes mellvéddel. A szószék téglából épült, klasszicizáló, hasáb alakú, háromoldalas. Padozaton álló magas talpazat felett mindhárom mellvédlapon faltükör. A középsőben fogazattal díszített ovális keretben halászok felett levéllel díszített kelyhet ábrázoló dombormű, fából.

"Búsuló géniusz" - Antonio Canova domborműve

A szószékkel szemben a falba építve tökéletesre munkált, carrarai márványból faragott dombormű van elhegyezve. Alkotója Európa XVIII.-XIX. századi klasszicista művészetének római mestere Antonio Canova. Világszerte 200 művészi alkotását tartják nyílván (Párizs: Louvre, Pétervár: Ermitázs).

Az 1797. esztendőben 10 hónapos korában elhunyt az éppen hogy megszületett Báró Vay Vilmos, majd alig egy esztendőre rá 1798-ban a nagyapja Exteni Báró Wartenslében Vilmos, és néhány hónappal később annak felesége Széki Teleki Klára grófnő is. Mérhetetlen szomorúságában a gyermekét, édesapját és édesanyját sirató fiatal édesanya Báró Vay Dánielné, született Wartenslében Eszter az 1800-as esztendőben Rómába utazván rendelte meg Canovánál a síremléket, amelyért 1812-ben 1000 aranyforintot fizetett. A síremlék csak mintegy 30 évvel a temetések után került Gyömrőre, ahol a bárónő testvére Báró Exteni Wartenslében Károly és unokatestvére Széki Teleki László gróf, gyömrői nagybirtokosok, az éppen hogy újjáépült református templom falában helyezték el az 1829. esztendőben.

A Magyarországon egyedülálló relief szimbólumokkal gazdagon díszített három mezőből áll. Középen az angyala klasszikus görög metszésben alkotva látja, hogy küldetése van. Szomorú kötelessége az élet fáklyájának kioltása. Bánatos arca jobbról érkező reggeli fényben nyugodt, békés. A balról érkező esti fények nyugtalan árnyékot csalnak rá és szeme sarkában fájdalmas könnycsepp domborodik elő, hirdetve a szobrász művészetének titokzatos lehetőségeit. A jobboldali pálmaág a Széki Teleki grófi család, a baloldali kard Exteni Wartenslében család dicsőséges életére utaló jel. A timpanonban elhelyezett rózsa, szőlő és pillangó, számunkra a művész halál fölötti reménységeiről beszél, hiszen a rózsa szépségével és töviseivel, a szőlő a terméséből sajtolt borral, a pillangó átlényegülő metamorfózisával Krisztusra mutató szimbólumok. Jézus Krisztus fájdalmasan szép áldozatával szerzett diadalt a halál felett s reménységet minden ember számára az örök életre.

A dombormű alatt található fekete márványtábla felirata: "Boldogok, akiket a puha föld takar. Számomra pedig marad a gyász és hamvaitok számontartása."

Kókusz-kehely

A templom kegytárgyai közül említésre méltó a Kókusz-kehely, egy aranyozott ezüstkehelybe foglalt kókuszdiót láthat az ünnepi gyülekezet úrvacsoraosztás alkalmával az úrasztalán.

Az eredeti kehely XIII. századi erdélyi ötvös munkája, a honfoglaló magyarok által behozott tarsolylemez mintákkal díszített szép örökség.

Története a hagyomány szerint Kemény János erdélyi Fejedelemhez kötődik, aki a II. Rákóczi György Fejedelem által 1657-ben indított lengyel hadjárat során mint főkapitány tatár fogságba esett s majd két esztendeig a Krím félszigeten sínylődött. Rabságában ez a kókuszdió volt az ivópohara. Szabadulása után az erdélyi rendek 1661-ben Fejedelemmé választották, ő pedig szenvedéseinek poharát a régi kehely kettévágásával aranyba foglalta és a fejedelmi asztalára helyezte.

A Kókusz-kehelyben a kókuszdiót három tatár-ördög figurát mintázó pánt szorítja "Krisztus szenvedéseivel bilincselte meg és győzte le a Sátán hatalmát" tanítják hitvallásaink. Fejedelmek, ország nagyjai álltak meg e kehely mellett alázatos szívvel, hogy megvallják bűneiket és bocsánatot nyerjenek.

Nemzedékről nemzedékre hagyományozva került végül is Erdélyből Gyömrőre. A Széki Teleki grófi család egy áldozatos tagja tette le a gyömrői reformátusok templomának úrasztalára s állt maga is mellé családjával a gyülekezettel közösséget vállalva ünnepében.

Méltó párja a kókuszkehelynek Teleki Mihály kancellár második feleségének Árva Veér Juditnak 1700-ban készített aranyozott úrvacsoraosztó ezüsttányérja és a XVIII. századi boroskancsó, melynek felirata: "Jézus Bárány vére, lelkem kincse s bére más érdem állj félre!"

forrás: gyomro.hu/gyomro/index.php#reformatus_templom ; facebook.com/Gyömrői-Református-Gyülekezet-788980887852321/