A Hajdúsági Múzeum alapításának története Előzmények A XIX. század utolsó harmadában a vidéki nagyvárosokban, megyeközpontokban, járási székhelyeken egymás után alakulnak a múzeumok. Hajdúböszörményben, a Hajdúkerület szellemi, kulturális központjában azonban nehezen indul meg a múzeumi gyűjtés. Hajdúböszörmény történetére vonatkozó első értékes tárgyak, régészeti leletek a református egyházhoz és a presbitériumhoz kerültek. A város első kulturális intézménye, ahol elkezdődött a muzeális értékek összegyűjtése a református gimnázium volt. A gimnázium keretein belül működött a Múzeumi Egylet, amely tulajdonképpen egy iskolai szertár volt. A gimnázium tervszerű és szisztematikus gyűjtést nem szervezett, de befogadta az odaajándékozott tárgyakat. A régiségtár legjelentősebb része a numizmatikai gyűjtemény volt, de történeti, néprajzi és régészeti tárgyakat is lehetett itt találni. A kezdeti nehézségek – a gyűjtés megszervezése 1924-ben került Hajdúböszörménybe H. Fekete Péter a polgári leányiskola igazgatójaként. H. Fekete Péter elévülhetetlen érdemeket szerzett a hajdúböszörményi városi múzeum megalapításában, aki magánemberként kezdte el a város történelmi emlékeinek gyűjtését. H. Fekete Péter már gyermekkorában kezdett érdeklődni a muzeális dolgok iránt. A régi pénzek gyűjtésével kezdte az ismerkedést a múzeumokban folyó munkával. Később részt vett az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában rendezett régészeti tanfolyamon. A tanfolyam elvégzése után bekapcsolódott a Karácsonyi János által vezetett, a nagyváradi Szent László székesegyházban folyó feltárási munkákba. Fekete Péter Hajdúböszörménybe kerülése után lázasan fogott a város történelmére utaló régiségek gyűjtésébe. Tudatos felvilágosító kampányba kezdett a Hajdúböszörmény és Vidéke című újság hasábjain. Rendszeresen fordul a város lakosságához, cikkeiben a város történeti múltjának értékeire, a múzeum létesítésének jelentőségére hívja fel a figyelmet. Írásai nagy érdeklődést váltottak ki, egymás után érkeznek az adományok, régi használati eszközök, bútorok, könyvek, iratok. Lakása hamarosan kicsinek bizonyult, így a város polgármesterének segítségét kérte a tárgyak, dokumentumok elhelyezésében. Hivatalosan is megszületik a Városi Múzeum – Hajdúböszörmény első tudományos intézménye Paksy Károly támogatta H. Fekete Péter törekvésének megvalósításában, 1928. április 29-én a város képviselőtestülete határozatot is hozott arról, hogy a városi múzeumot megszervezi, helyet biztosít számára a kerületi székházban, a múzeum működéséhez költségvetést folyósít, és igazgatót is állít az élére. „A városi képviselőtestület tudatában lévén annak, hogy a régi ősöktől ránk maradt emlékek, emléktárgyak, az írásbeli és szóbeli hagyományok mily becses maradványai a múltnak, s érezvén a kötelességet, mely ezek összegyűjtése és megérzése tekintetében reá háramlik, – határozatilag kimondja, hogy a városi tanács e tekintetben eddig tett intézkedéseinek jóváhagyó tudomásul vétele mellett az eddig összegyűjtött régi emlékekből és néprajzi tárgyakból a városi múzeumot megszervezi, annak elhelyezésére a város tulajdonát képező épületek egyikében, ez idő szerint a kerületházban helyiséget biztosít, s vezetésével és igazgatásával felajánlott szolgálata elfogadásával H. Fekete Péter polgári leányiskolai igazgató tanárt megbízza, az ellenőrzés tisztét pedig addig is, míg a helyzet egy külön múzeumi bizottság alakítását szükségessé nem teszi, a városi tanácsra ruházza…” A városi határozat megszületése után H. Fekete Péter szívós munkával folytatta a gyűjtőmunkát, ezzel párhuzamosan kiterjedt felvilágosító tevékenységet is végzett. A helyi sajtóban cikksorozatot jelentetett meg „Mit gyűjtsünk a Városi Múzeumnak? címmel. A cikksorozat később a Városi Múzeum önálló kiadványaként is megjelenik. Lelkes munkája eredményeképpen egymásután kerülnek be a múzeumba a felbecsülhetetlen értékű tárgyak. Az adományozókról rendre megemlékezik a helyi újságban. A régészeti leletek megmentése érdekében a polgármester úr felhívása is megjelenik a Hajdúböszörmény és Vidéke hasábjain. Az I. Hajdúhét – A Városi Múzeum első gyűjteményes kiállítása A Városi Múzeum Hajdúböszörmény történetére, népi életére vonatkozó tárgyakat, dokumentumokat, továbbá a város határából előkerült régészeti leleteket fogadta be. Az összegyűjtött tárgyak száma 1933-ra annyira megszaporodik, hogy a város további helyiségek átadásáról határoz. 1928-ban a város ugyan biztosít helyet az összegyűjtött anyag elhelyezéséhez, azonban a múzeum kiállító hellyel nem rendelkezett. A múzeumi munka így a gyűjtésre és a feldolgozásra irányult. 1937. szeptember 5-12. között megrendezett I. Hajdúhét jelentős esemény volt a Városi Múzeum életében. Az országos jelentőségű rendezvény keretében nyílt meg a múzeum első gyűjteményes kiállítása. A kiállításhoz H. Fekete Péter rövid katalógust illetve tárgyjegyzéket is megjelentet. A kiállítás három teremben mutatta be a hajdúság történetét és néprajzát. A Városi Múzeum első kiállításának legfontosabb célkitűzése, hogy a múlt megismerésére s annak megbecsülésére nevelje a látogatókat. A kiállítás első egységét a történeti anyag alkotta, amelyek között megtalálhatóak voltak Bocskai Istvánra, Bethlen Gáborra vonatkozó ábrázolások, oklevelek, nemességigazolások, közigazgatási iratok, levelek, kéziratos térképek. A kiállítás legbecsesebb darabja Bocskai István eredeti adománylevele. A kiállításban helyet kaptak Baltazár Dezső, Gönczy Pál emléktárgyai, 1848/49-i szabadságharcra vonatkozó emléktárgyak, Sillye Gáborra vonatkozó emlékek, az iparosságra vonatkozó emlékek. A történeti egység összesen 329 darab tárgyat vonultatott fel. A néprajzi anyag bemutatására mindösszesen egy terem állt rendelkezésre, amelynek legszebb darabjai a dúsan hímzett böszörményi kisbundák voltak. Itt fogalmazza meg H. Fekete Péter, hogy a Városi Múzeumnak a hajdúság múzeumává kell válnia, hogy büszkén hirdethesse a hajdúk történetét, kultúráját. A Második Világháború után A második világháború alatt a múzeum jelentős károkat szenvedett. A front átvonulásakor a múzeum lezárt helyiségeit feltörték, a tároló szekrények üvegeit betörték, a tárgyakat szétdobálták, a múzeum gyűjteményében komoly sérüléseket okoztak. 1946-tól új korszak kezdődött a múzeum életében. H. Fekete Péter a városhoz intézett beadványában állandó helyiség biztosítását kérte a múzeum számára, továbbá tervei között szerepelt a múzeum nagyközönség előtti megnyitása és városi nyilvános közművelődési könyvtár felállítása is. 1946. januárjában a városi közgyűlés határozatot hozott a közművelődési könyvtár megszervezéséről, amelyet a múzeummal közösen helyeznek el a Hajdúkerület székházában. A múzeum életében a következő jelentős dátum 1949. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ebben az évben rendeletben nyilvánította közgyűjteménnyé a Városi Múzeumot, így megteremtette a feltételeket a tényleges tudományos kutatáshoz. Városi Múzeumból – Hajdúsági Múzeum 1950-ben a múzeum gyűjteményéhez csatolják a gimnázium régiségtárában őrzött tárgyakat. 1951-ben sor került a múzeum államosítására, és ekkor veszi fel a Hajdúsági Múzeum nevet is, jelezve, hogy gyűjtőterületét a régi Hajdúkerület területére bővíti. A Hajdúkerület székház hat termében még ebben az évben megnyílik a múzeum első állandó kiállítása. Az új szervezeti keretek között végzi el H. Fekete Péter a középkori vidi templom feltárását, ez volt a múzeum addigi legjelentősebb régészeti feltárása. 30 éves a Hajdúsági Múzeum A nehezen indult múzeumi gyűjtés alig több mint negyedszázad alatt egy nagy alföldi város múzeumává nőtte ki magát. Az a Hajdúsági Múzeum, amelynek alapját két darab szarmata kori edénnyel kezdődő magángyűjtés vetette meg az alapját, és amely Városi Múzeumként egy hat négyzetméter területű […]
forrás: hajdusagimuzeum.hu/?s=múzeum+történet⟪= ; facebook.com/HajdusagiMuzeum