Hajósi Pincefalu
A Hajós-Bajai borvidék gyöngyszeme. A különálló, 1200 borospincében csupán a borok laknak.
A Hajósi Pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve. A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki: ez választotta el egymástól a szõlõ és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. A lösztalajba vájták kézzel azt a ma már több mint 1200 présház-borospincéit, ahol a hajósi borok érlelõdnek. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétõl teljesen elkülönülten - a településtõl mintegy három kilométerre - helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.
Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerzõdésben, írásban kötelezte a betelepített svábokat a szõlõ termelésre. A szõlõbõl dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. Ekkor a szõlõskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben.Az elsõ présházakt vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetõvel készültek. Ezekbõl csak 1-2 maradt mára fenn.
A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült, ami a község tulajdona. 1851-es adatok szerint Hajóson 553 holdon termeltek szõlõt és 363 pince volt. 1874-tõl a falu pincecsõszöket alkalmazott. Az 1890-es évekre a szõlõterület 1200 holdra, a présházak száma 850-re nõtt. A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: ezek közül legnagyobb a filoxéravészés és a peronoszpora. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szõlõ vesszõk jelentették, illetve a permetanyagok kedvezményes árusítása. Az 1900-as évek elejére állt vissza a termelési rend, az öregek elmondása szerint ekkor emelkedett a márkás homoki borok közé a hajósi vörösbor. Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítõ motívumként a szõlõ és a nap jelent meg. A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült, persze már az új technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szõlõt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt. A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülõk nem értettek a szõlõtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend. A hetvenes évektõl számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege. Mára egyre több pince vendégek fogadására, elszállásolására alkalmas: megjelentek a padlástér beépítésével a vendégszobák, miniatûr de teljes komforttal.
A nyolcvanas évektõl megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektõl a családi borházak. 1982-tõl kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. Az esemény hamar nemzetközi hírnévre tett szert, elsõsorban német nyelvterületen. A kapcsolódó eseményeken sokezres tömeg gyûlik össze a pincefaluban és annak hûs présházaiban, hogy egy pohár hajósi bor mellett beszélgessenek. 2003 óta szeptember közepén szüreti fesztivál is színesíti a Pincefalu életét. Nem esett még szó a pincefalu legfontosabb lakójáról: a hajósi borról. A homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedõ minõségû, jellemzõen vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját. Legfontosabb vörösborfajták: Kékfrankos, Cabernet Franc és Sauvignon, Zweigelt és Pinot Noir. A Kadarka régen Hajós zászlósbora volt, azonban mára kezd eltûnni, mivel kevésbé alkalmas a modern technológiával való termesztésre. Fehérborokban a cserszegi fûszeres és az olaszrizling a legjellemzõbb.
Várjuk Önt egy pohár borra a Hajósi Pincefaluban!
További információ és tájékoztatás kérhető az alábbi email címen : hajosipincefalu@gmail.com
Forrás: hajosvaros.hu
https://www.facebook.com/hajospincefalu
