A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Budapest Újlipótváros nevű városrészében a 20. század elején épült fel, és ma Budapest egyik legnagyobb, legnépesebb körzetének ad otthont. Eredetileg az ortodox hívők számára létesült, a történelem viharai folytán azonban ma már a se nem neológ, se nem ortodox, hanem a kettő közt elhelyezkedő statusquo ante irányzathoz tartozik.
Története
A Lipótváros északi részén élő ortodox zsidóság a 20. század elején a Koháry (mai Nagy Ignác) utcából a mai Újlipótváros területére, az akkori Csáky utcába költöztette a templomegyesületet. Vajda Béla tervei alapján az imaszobát egy bérházban alakították ki 1911-ben. Később megvásárolták a házat, és 1927-re Baumhorn Lipót útmutatásai alapján udvari beépítéssel kibővítették a zsinagógát.Az 1960-as évektől tovább bővítették.
A 2000-es évek során adományokból rendbehozatták a templom kupoláját, új járólapokat helyeztek el, és a karzat melletti valamikori tálalóból kialakították a vallási előírásoknak megfelelő főzőkonyhát.
A zsinagóga rabbija volt többek között Hoffer Ármin is.
Építészeti megoldások és berendezés
A 20. század elején a budapesti zsinagógaépítészetben a rejtőzködő megoldások kerültek előtérbe, ennek egyik példája a bérházban berendezett Hegedűs Gyula utcai imaház is. Az épület eklektikus utcafrontját és a belső udvar neoreneszánsz stílusát Baumhorn szecessziós stílusú megoldással kötötte össze. Az épület két részből áll, egy nagyobb zsinagógából és egy kisebb imaházból. A nagy imaházban, amely akár kilencszáz ember befogadására alkalmas, elsősorban a nagyobb ünnepek alkalmával végzik a szertartásokat. Emellett rendelkezik az épület kultúrteremmel is. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető.
forrás: facebook.com/pages/Hegedűs-Gyula-utcai-zsinagóga/496133710540847