A 13. századi gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. Feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal.
A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították és 1760-ban készült el. A gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készítettek. Ez később a mai templom szentsír-oltára lett. A középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence is található benne.
A megrongálódott, középkori templomot ugyan helyreállították, de 1883-ban új templom épült a közelében, ezért a régi elhagyatottá vált. Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben megjelent írásából tudható, hogy akkoriban gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította.
Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet. A templom alaprajzából derült ki, hogy a 13. században épülhetett. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati magasabban van a karzat miatt. Ez azt jelzi, hogy az urasági karzat is a 13. században készült. A gótika idején a templomhoz sekrestyét építettek. A szentély négyzetes alaprajzú. A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy "metterciát", amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is.
forrás: hetvehely.atw.hu/multunk/arpad_kori_templom.htm ; facebook.com/media/set/?set=a.376348486591591&type=3