A Hűség-kútja három-figurás szoboregyüttes. A két férfi és egy női szobor talapzatán három évszám sejteti az idõ múlását és idézi fel Sopron történelmének három jelentős szakaszát: 1277, 1921, és 1989. Az alkotás központjában egy oszlop nyújtózkodik az ég felé, amelyen talán a magyarságunk egyik legfontosabb jelképe, az országalma pihen díszes párnán.
1277. István bíró Sopron első név szerint ismert bírája, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz, melynek köszönhetően elnyerte a szabad királyi város rangot. 1273-ban Ottokár cseh király, egyben osztrák herceg be akart vonulni Sopronba, de a város ezt megakadályozta. Nagy árat fizetett hűségéért, mert a csellel elrabolt elöljárók gyerekeit - a város döntésének következtében - feláldozták. 1277-ben IV. László magyar király a városba érkezésekor a várost hűségéért szabad királyi város rangra emelte.
1921. Thurner Mihály polgármester Sopronyi-Thurner Mihály 1918. és 1941. között töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás előkészületeiben is érdemeket szerzett. Beiktatásának kezdetétől hangoztatta céljait: „ Tisztségemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani." Az 1930-as évek elején városa iránti szeretete és tisztelete jeléül felvette a Sopronyi elõnevet.
1989. Szabadságot szimbolizáló nőalak Kezében a vasfüggöny egy darabjával, az 1989-es határnyitás emlékére.
2003. június 20-án került sor az 1921. évi népszavazásnak emléket állító Hűség-kút avatására.
Forrás: szöveg: .wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:HV~huwiki/Hűségkút ; Képek: visitsopron.com