Nagykálló egyik látványossága a 12 méter magas homokdomb, amely több mint 200 éve áll, azaz az Ínségdomb.
Bár a Nyírség csupa hullám dombvidékének szélén van, nem a természet alkotta.
Története nem mindennapi.1780 nyarán akkora szárazság volt, hogy a kállói határban minden vetés tönkrement.
Az emberek éhségükben a mocsári növények lisztes gumóit ették. Ekkor a tűrés végső határához érkező lakosság Kiskálló akkori földesurához, Kállay Ferenchez fordult kölcsöngabonáért. Kállay csak azzal a feltétellel volt hajlandó gabonát adni, ha „kamat” fejében a család 14 szobás kúriája mellé homokdombot hordanak és annak tetejére kilátót építenek. De a homok hordásával ne fárasszák a drága igásállatokat, hanem emberi erővel építsék.
A lakosság teknővel, szakajtóval, köténnyel hordta össze a dombot, s találóan Ínségdombnak nevezte el. Az Ínségdomb két szépirodalmi műben is szerepel. Jósa Jolán írja, hogy dédnagyapja Jósa István, a megye első főorvosa hogyan gyógyította meg a kertben lévő dombra felkergetve a képzelt beteg földesurat, aki azt gondolta, hogy lábai üvegből vannak, s ezért mindenhová embereivel cipeltette magát.
A másik Eötvös József A falu jegyzője c. könyvében található. A történet szerint, a kiskállói kastély melletti dombnál teríti le a golyó a Viola nevű betyárt.
forrás: nagykallo.hu