Jakovali Haszan Pasa Dzsámi
Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsett, az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is készült.
Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál, valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.
A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá, alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg. A minaret statikailag leromlott állapotban van, így nem látogatható.
A dzsámi előtt áll 2016 óta Ibrahim Pecsevi török történetíró bronzszobra.
A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 1702–1732 között Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kórházkápolnává alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesselrode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mutatja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták. Az erkély fölött a mai koronázórész a 19. században készült.
A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, Gerő Győző kutatómunkája és Ferenczi Károly tervei alapján. A barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Az északnyugati oldal finoman megmunkált, sztalaktitdíszes oromzatban záródó kapujának, s vele szemben a mihráb fülkének kiegészítéséhez a helyszínen talált részletek adtak kielégítő támpontot. Másodjára a 2000-es évek végén az EKF-projekt keretein belül újították fel; 2010. május 22. óta (több éves zárva tartás után) ismét látogatható.
Vallás
A mecset a pénteki imák idején, valamint Ramadán hónapban van nyitva vallási célból. A pécsi iszlám közösség a Magyarországi Muszlimok Egyházához tartozik.
Kiállítás
A dzsámi északi oldalához közvetlenül hozzáépült a kórház épülete. A dzsámiba az épületről leválasztott teremből lehet bejutni. Az előtérben az 1960-as, 1970-es években végzett feltárások során előkerült a derviskolostor falainak nyomvonala. Jelenleg is ki vannak állítva korabeli oszlopok, ám azok a Gázi Kászim pasa dzsámijából kerültek ide. Időszaki kiállításként a tükörteremben az iszlám öt pillérének bemutatása látható.
Jakováli Hasszán pasa
Jakováli Hasszán kanizsai pasa volt, majd boszniai bejler-bej lett belőle; őt magát nagyszülei kötötték Pécshez, apai nagyapja Memi pasa, kinek fürdője és dzsámija a közelben állt. Előneve Jakova városára utal, melyből kettő is létezett, így a pasa feltehetően a mai Koszovó területén található Gjakova (Đakovica), vagy a Pécstől nem messzi, Horvátországi Diakovár (Đakovo) városából származott.
forrás: wikipedia.org/wiki/Jakováli_Hasszán_dzsámija
Készítette: Alensha - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3634686
Készítette: Alensha - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3634721
Készítette: Alensha - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3634872
Készítette: Zairon - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=33302698
