Kecske-templom
A Bencés templom (németül: Benediktinerkirche) vagy Nagyboldogasszony-templom, népies nevén Kecske-templom (németül: Geißkirche), egy a 13. és 14. században épült, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templom a Soproni Fő tér déli oldalán. A ferences szerzetesek a város központjában először kolostorukat építették fel, majd 1280 körül szentmargitai faragott kőből emelték mellé templomukat, amely mára a magyar kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásának számít. Hajóboltozata és orgonakarzata a 15. század közepén épült, berendezése barokk stílusú.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom onnan kapta népies nevét, hogy az oldalához illesztett, 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt (Geiss németül kecskét jelent). Ábrázolása az épületen máshol is fellelhető, így az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült.
Déli kapujának timpanonját 15. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti. A soproni ferenceseket először egy 1280-as iratban említik – a templomot feltehetően az 1270-es években kezdték építeni. Először a hosszú, sokszög alaprajzú, boltozott és hatalmas mérműves ablakokkal díszített szentély készült el. Az 1300 körüli években országszerte elterjedt a francia eredetű kései klasszikus stílus; ebben az időben építették ki a templom hosszházát. Ugyanebben a periódusban épült a lettner. A hajó építése elhúzódott a 14. századig, boltozatát és tornyát pedig csak 1400 körül építették meg. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak.
Geisel Henrik adományából 1379–1409 között építették ki a templom hosszházának pilléreit, boltozatát és a főtérre néző északi oldalához épített tornyát. Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1625-ben pedig III. Ferdinánd királyt és 1681-ben Pfalz–Neuburgi Eleonóra királynét. II. József császár 1787-ben feloszlatta a rendet. A templom ezután bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg. 2007 nyarán restaurálták.
2012 óta a déli oldalhoz csatlakozó káptalanterem is megnyílt az érdeklődők előtt. A hajdan még imahelyként hasznosított helyiség előbb temetkezései célt szolgált, majd Loretto kápolna lett. A műemlék bejárását szórakoztatóbbá teszik az interaktív terminálok, melyek segítségével könnyebb megismerni a templom történetét és jelentőségét.
Forrás: szöveg: wikipedia.org/wiki/Kecske-templom ; Képek: Thaler Tamas wikipedia.org/wiki/Kecske-templom#/media/Fájl:SopronKecskeTemplomFotoThalerTamas7.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kecske-templom#/media/Fájl:SopronKecskeTemplomFotoThalerTamas1.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kecske-templom#/media/Fájl:SopronKecskeTemplomFotoThalerTamas9.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kecske-templom#/media/Fájl:SopronKecskeTemplomFotoThalerTamas8.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kecske-templom#/media/Fájl:SopronKecskeTemplomFotoThalerTamas12.jpg
