Kishartyáni Kőlyuk-oldal
A Kőlyuk egy homokkőbarlang, amely a Cserhát hegység keleti részén helyezkedik el. Turisztikai célra kiépített látnivaló. Az izgalmas úton megközelíthető barlang szabadon látogatható.
A Kishartyán külterületén lévő Kőlyuk-tető domboldalában, 15–20 m magas, délre néző homokkő sziklafal felső harmadában van a lezáratlan barlang három bejárata (egy középső helyzetű bejárata, és két, kétoldali helyzetű ablaka). A település belterületétől délre mintegy 500 m-re található. A gépkocsival is megközelíthető barlang könnyű sétával, homokkőbe vájt és korláttal biztosított, felfelé vezető lépcsősor segítségével elérhető. Megközelíteni a településből délre tartó műút felől érdemes. A bejárat alatt van egy turistapihenő asztalokkal és padokkal. Az 1. bejárat 7,3 m széles, 2,5 m magas, átalakított jellegű, ovális alakú és vízszintes tengelyirányú. A 2. bejárat 1,8 m széles, 1,12 m magas, átalakított jellegű, ovális alakú és vízszintes tengelyirányú. A 3. bejárat 1,14 m széles, 1,65 m magas, átalakított jellegű, ovális alakú és vízszintes tengelyirányú.
A barlang alsó miocén (egri-eggenburgi) homokkőben (Pétervásárai Homokkő Formáció) tektonikus repedés, réteghatár és rétegződés mentén jött létre kifagyásos aprózódás, omlás, mállás, aprózódás (esetleg defláció) és mesterséges beavatkozás hatására. Jelenlegi állapotában inkább mesterséges üregnek tűnik, mintsem természetes képződménynek. Az egyszintes és vízszintes jellegű barlang jellemző szelvénytípusa a négyzetes szelvénytípus. Három-négy kisebb-nagyobb, egymáshoz kapcsolódó szobaszerű térből áll, melyek leginkább négyzetesek. Ezeket egyértelműen ember alakította ki. Az eredeti természetes üregek a bejáratban, ablakokban figyelhetők meg. Azok lekerekített, ovális formái utalnak keletkezésükre.
A helyiek azt mesélik, hogy a szomszédos Karancsságon lakó nagyon gazdag, de nagyon gyáva báró húzódott meg a barlangban a szeretőjével sokáig, mert egy másik báróval nem mert párbajozni. A jobbágyai hordtak nekik ételt éjjelenként. Jól védett, titkos rejtekhelyéről évekkel később csak ellenfele halálhírét hallva merészkedett elő. E történet hitelessége bizonytalan, de az biztos, hogy a völgy kútja felett lévő meredek sziklafalban látható, eredetileg keskeny sziklaeresz jellegű üreget nem céltalanul tágította a régi korok embere bő lakóbarlanggá ezen a pompásan védhető és jól rejtett helyen. Elképzelhető, hogy az őskor embere is használta, de a középkorban már biztos lakott volt. A kényelmesre tágított üreg, amely alatt a völgyben jó kút adott vizet, lehet hogy középkori remete tanyájaként is szolgált. A meredek sziklaoldalban várszerűen fekvő lakóbarlang a tatár- és törökdúláskor bizonyosan menedéket adott a falu népének.
1982-ben volt először Kőlyuknak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Kishartyáni Kőlyuk (Eszterhás 1988), Kő-völgyi-kőlyuk (Szathmári 1982), Kő-völgyi Kőlyuk (Eszterhás 1989), Kő-völgyi Remete-barlang (Eszterhás 1988), Kővölgyi Remete-barlang (Eszterhás 1989), Kő-völgyi-remetebarlang (Eszterhás 1989) és Remete-barlang (Szathmári 1982) neveken is.
Forrás: szöveg: .wikipedia.org/wiki/Kőlyuk ; Képek ; Szenti Tamás wikipedia.org/wiki/Kőlyuk#/media/Fájl:Kőlyuk2,_Kishartyán,_Hungary.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kőlyuk#/media/Fájl:Kőlyuk3,_Kishartyán,_Hungary.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kőlyuk#/media/Fájl:Kőlyuk6,_Kishartyán,_Hungary.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kőlyuk#/media/Fájl:Kőlyuk4,_Kishartyán,_Hungary.jpg ; wikipedia.org/wiki/Kőlyuk#/media/Fájl:Kőlyuk7,_Kishartyán,_Hungary.jpg
