Kovács Jenő Óramúzeum, Órajáték
A gyűjteményben megtalálhatók régi toronyóraszerkezetek, mint igazi ipartörténeti emlékek. A termekben antik, fali és asztali órákat állítunk ki. A vitrinekben pedig antik zsebórák, karórák és régi órás szerszámok tekinthetők meg.
Történe
Cégünk családi vállalkozás.
Már az 1930-as évektől a család harmadik generációjának meghatározója az óra.
A céget 1977-ben alapítottuk. A korábbi években a toronyóra vállakozásunk TOREL Bt. néven működött. 2007-től összevontuk vállakozásainkat KOVÁCS ÓRATECHNIKA Ec. néven.
Két fő irányvonalunk van. A kisórák javítása és kereskedelme, valamint a nagyórák, toronyórák és köztéri órák készítése.
Kisebb volumenben a harangozógépek, harangjátékok gyártására és javítására specializálódtunk.
Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" című nép-ének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az "O Pastor aeterne".
A harsonás megfújja hangszerét, ennek hangjaira a figurák sorban megjelennek.
Szent István király (1000-1038) és Imre herceg
Első királyunk fiával, Imre herceggel trónuson ülve jelenik meg a 15. századi Thuróczy krónika színezett fametszetének nyomán. István viseli a koronázási jelvényeket, a szent koronát, a koronázási palástot, kezében a jogar és az országalma.
Szent László király (1077-1095) harca a kun vitézzel
A figurák a kakaslomnici római katolikus templom freskótöredéke alapján készültek, melyek a szent király legendáját ábrázolják.
Szent Erzsébet és Szent Margit
Szent Erzsébet II. András magyar király (1205-1235) lánya volt, nevéhez fűződik a rózsa legenda.
IV. Béla magyar király (1235-1270) leányát, Margitot, Istennek ajánlotta az országnak a tatárjárásból való szabadulásáért.
Mátyás király (1458-1490) és Beatrix királyné
Hunyadi Mátyás itt mint a nagy reneszánsz uralkodó jelenik meg. A királyi pár ábrázolása korabeli márvány domborművű mellképük és kódex díszítések nyomán készült.
Harangjáték
A nyári időszakban a harangjáték reggel kilenc órakor szólal meg először, ekkor a "Boldogasszony anyánk" című nép-éneket hallhatjuk, majd tizenegy órakor egy dallamot játszik a Vietorisz-kódexből. Ezt követi tizenhárom órakor egy közismert református ének, a "Mint a szép híves patakra" kezdetű, 42. zsoltár.
Délután három órakor egy Zsigmond-kori zenemű részlete, a "Surrexit Christus" hangzik el, majd öt órakor egy gregorián dallamot, az "Ómagyar Mária-siralom" részletét hallhatjuk.
A városi esti harangszó után 19 óra 4 perckor, az "Isten hazánkért" című nép-ének csendül fel, majd este nyolc órakor egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozással, az "Erdő mellett estvéledtem" című dallal búcsúzik el a harangjáték.
Az óramű számlapja
Különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják.
A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.
A csillagképeken az éjszakai európai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyila és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.
Az órajátékot készítették
Kovács Jenő órásmester
Ecsedi Mária képzőművész
Korompai Péter keramikusművész
Diós Tibor kovácsmester
forrás: toronyora.co.hu ; facebook/oramuzeum
