Kunvin Borászati Kft.
Ádám Gyula borász technikus vagyok a Kunvin és a Kunvitis Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője, az Ádám borok névadója.
A szüleim már kisgyermekként magukkal vittek a szőlőbe, mint annyi sok jánoshalmi gyermeket a szülők akkortájt. Ott korán megtanultam a szőlőművelés (budárkodás) minden csínját-bínját. Néhány évben, amikor akadozott a helyi szőlőátvétel, még bort is erjesztettünk az otthoni kamránkban. Ezek a hatások nagyban befolyásoltak a későbbi pályaválasztásomban.
A technikum elvégzése után a helyi TSZ-ek közös vállalatánál helyezkedtem el, mint borász gyakornok. Később végigjártam a „szamárlétrát”, voltam borász, majd pincemester és ágazatvezető is. A rendszerváltáskor el kellett döntenem, hogy borász maradok vagy valami egészen más életpályát választok. Inkább az előbbit választottam és két társammal közösen 1991-ben megalapítottuk a Kunvin Borászatot, ami nevében a Kunságra, mint tájegységre utal. 1993-ban sikerült privatizálnunk a kéleshalmi pincészetet, ahol jelenleg is a szőlő feldolgozása és az erjesztése történik. 1995-ben pályázat útján megvásároltuk az 1937-ben állami közpinceként épült jánoshalmi üzemet is. Ez a borászat akkor már több éve üresen állt és elég elhanyagolt állapotban volt. Évek alatt azonban sikerült olyan használható állapotba hozni az épületeket, hogy 1999 óta a borok tárolása, palackozása és értékesítése itt történik. Ebben nagy segítségünkre volt a SAPARD pályázat megnyerése is. Ma már a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a fehérborokat kíméletes, pneumatikus préseléssel és hűtött erjesztéssel állítjuk elő. A reduktív technológia bevezetésével a fehér szőlőfajtákban rejlő – korábban nem tapasztalt – új íz- és illatvilágot sikerült megismernünk. A gyümölcsös fehérborok mellett az utóbbi években késői szüretelésű desszertborokat is készítünk. A kékszőlőkből nyert vörösborokat saválló tartályokban hosszan tartó héjon erjesztéssel és tölgyfahordókban történő érleléssel állítjuk elő. Évjárattól függően 4.000-7.000 tonna szőlőt dolgozunk fel, 10.000-30.000 hektoliter bort vásárlunk és 50.000-70.000 hektoliter bort értékesítünk. Felvevőpiacunk elsősorban Magyarország, de szállítunk Csehországba, Lengyelországba és Szlovákiába is. Társaságunkat 2004 óta az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer alapján működtetjük.
Jánoshalma szőlőtermesztésének és borászatának története
Jánoshalma a Duna-Tisza közén, a Kunsági borvidék Bácskai körzetében helyezkedik el. A városunkat megalapító őseink kezdetben csak szántóföldi termeléssel foglalkoztak. A gyengébb minőségű homokon a lakosság „hozzá nem értés” miatt nem nagy kedvvel fogott a homoki szőlők telepítéséhez. 1751-ben keltezett helyi rendeletben azonban Wermes László kamarai tiszttartó elrendelte, hogy „ki-ki ültessen szőlővesszőt és palántáljon fácskákat”. Elődeink ekkor rájöttek, hogy a futóhomok megkötésének leghasznosabb módja a szőlő- és a gyümölcstelepítés. A szőlőtelepítés fejlődésében különösen nagy szerepet játszott az 1875-ben fellépő és gyorsan elterjedő filoxéravész. A minőségi bort adó hegyvidéki szőlők nagyrészt kipusztultak és az addig lenézett homoki szőlők a talaj filoxérával szembeni immunitásának köszönhetően nagymértékben felértékelődtek. Ez a felismerés Jánoshalmán először a szőlő, majd később a gyümölcsösök által csodálatos mezőgazdasági kultúrát teremtett. Büszkék vagyunk arra, hogy a II. világháború előtt a Kossuth Rádió a piaci hírekben többek között a jánoshalmi gyümölcspiac árait is bemondta, mint meghatározó tényezőt. Akkoriban 3300 kateszteri holdon folyt szőlő- és gyümölcstermesztés köztes módon, vagyis a szőlők közé a gazdák gyümölcsfákat is ültettek. A deportálás előtt az itt lakó zsidó lakosságnak köszönhetően 22 gyümölcskereskedés volt, ahonnan a budapestin kívül a bécsi és a müncheni piacokra is eljutottak a jánoshalmi termékek. A meglévő felvevőpiac további telepítésre ösztönözte a lakosságot, amely kitartott egészen az 50-es évekig. A nyilvántartások szerint még 1961-ben is 4173 kateszteri holdon termesztettek szőlőt és gyümölcsöt. Termelték a fehérbort adó Ezerjót, Fehér szlankát, Magyarádit, Kövidinkát valamint a pirosbort adó „fekete szőlőt”, a Kadarkát. Az 50.000 hektoliteres bortermést a több mint 20 helyi borkereskedő értékesítette. Sajnos az erőszakos szövetkezetesítés hatásaként szőlőink területe a 21. század elejére néhány 100 hektárra zsugorodott, amely a kivágások támogatása miatt szinte napról-napra tovább csökken.
forrás: kunvin.hu ; facebook.com/kunvinkft
