Külső-Somogy hazánk legnagyobb összefüggő löszterülete. A külső-somogyi nép a löszt ilyen néven kevésbé ismeri. Színe után sárgaföldnek nevezi, és régebben igen sokoldalúan felhasználta. A házak sok esetben lösztéglából épültek, s ilyenkor a téglákat löszös malterral ragasztották össze. Gyakoriak voltak a vert falu, úgynevezett tömött vályogházak. A lösz legnagyobb vastagságát 25-30 méter a Sió mentén, a Kis-Koppány és a Balaton között éri el. Megtalálhatók itt a sajátos formájú löszvölgyek, a löszdolinák, és löszmélyutak. A löszvölgyek keletkezésében a függőlegesen mozgó talajvíz játssza a főszerepet, mert az idők múlásával fokozatosan kioldja a löszből a mésztartalmat. A lösztömeg a lösz felső rétegeinek súlya alatt összetömörül, a felszínen sajátos teknőalakú mélyedések keletkeznek. Ezek a löszvölgyek. Ádánd löszdolináiról jó kilátás nyílik a településre, a meredek löszfalak pedig kiváló költőhelyet biztosítanak számos ritka, védett madárfajnak, így például a színpompás tollazatú gyurgyalagnak. 2010-ben a település önkormányzata és helyi civil szervezetek egy illegális szeméttelep felszámolásával az egyik költőtelep mellett madármegfigyelő helyet alakítottak ki.
forrás: adand.hu