A Margit kilátót Horvát Jenő az arborétum létrehozója építette feleségének, tőle is kapta a nevét a „Margit” nevet. Egy természetes dombon elhelyezkedő, teljesen fából épült torony szerkezeti érdekessége, hogy modern lift működött a belsejében. A torony megtámasztásra belül a liftakna sarkán 4 db kb. 22 méter hosszú, a liftaknát csigalépcsőként körbefutó falépcső, külső megtámasztására pedig 8 db kb. 18 méter hosszú, kérgezett vörösfenyő oszlop szolgál.
Az építmény 1998-as tervek alapján készült, azonban az építkezés 2000 évben indult meg. A fő tartóoszlopnak a beszerzése ugyancsak 1-2 évvel előbbi, melynek tárolása az építkezés megkezdéséig kéregben történt. Ez idő alatt fertőződhettek meg az oszlopok házicincérekkel. Ez a megállapítás a 2014. évben történt az üzemeltető Deodora Kft. által felkért szakember – okleveles faipari mérnök, faanyagvédelmi szakértő- által elkészített szakvéleményében található. A szakvélemény elkészítését szükségessé tette, hogy a tartóoszlopoknál komoly károsodásokat észleltek, mely állagromlás veszélyeztette a torony stabilitását. Az azonosított gombakárosítóként a lemezes fenyőgombát nevezte meg. „Statisztikai szempontból azért különösen veszélyes károsító, mert számos esetben alakul li olyan állapot, hogy a gombafertőzés rejtve marad, miközben a fatest belsejébe már nagyméretű az üreg. Ekkorra az erősen károsodott farész már elveszti a szilárdságát anélkül, hogy kívülről látható lenne bármilyen elváltozás.”
Véleményét összefoglalva az állagromláshoz tervezési, kivitelezési és üzemeltetési hibák is vezethettek.
A főbb intézkedési javaslatait követve statikusa vezetőtervező, igazságügyi szakértőt kértek fel a szakvélemény elkészítésére, illetve helyreállítás, a megerősítés munkálatainak meghatározására.
A Margit kilátó tartószerkezeti megerősítésének építési engedély kérelmi tervdokumentációja alapján 2015. szeptember 9-én Keszthely város jegyzője az építési engedély határozatot jogerőssítette. Az építési engedély 5 évig érvényes. Az engedélynek megfelelően a megerősítések megtörténtek.
A megerősítések kivitelezésének utolsó fázisában a felületkezelés során, illetve az ácsmunkák során egy újabb károsodást fedeztek fel, amely sajnos több tartóoszlopot is érintett. A feltárásokat az ácsok végezték el, melyről szakvéleményt készítettek.
Jelenleg finanszírozási nehézségek miatt a megerősítési munkálatok szünetelnek. A felújítási munkák elmaradása sajnos kritikussá tehetik a torony fennmaradását.
A munkák folytatása érdekében a tulajdonosok készek megállapodni időlegesen az üzemeltetési jog átruházásáról, végső esetben a tulajdonjoguk értékesítéséről is.
A Margit kilátó megmentése érdekében minden megoldást számba vettek. Tulajdonosként az örökösök nagy felelősséget éreznek a Magyarországon egyedülálló építmény megmentéséért, település továbbra is meghatározó tájelemeként tarthassa számon.
Az Arborétum megnyitását nem tervezik, mert úgy gondolják, hogy így számos élőlény élőhelyét meg tudják őrizni és olyan ökoszisztéma tud kialakulni, amit a megnyitás megakadályozna.
Mivel is zárult az egyeztetés? Az önkormányzat segít a tulajdonosoknak a pályázati lehetőségek felkutatásában illetve minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtani az esetleges befektetők felé, akik meglátják a kínálkozó lehetőséget a kilátó esetleges üzemeltetésében. Sajnos az önkormányzatoktól való elvonások a mi településünket sem kímélték, így önkormányzatunk anyagi támogatásban nem, de az imént említett kapcsolatrendszer és szellemi támogatására feltétlenül számíthatnak a tulajdonosok. Számos fényképet készítettünk, amelyeken szintén jól látható a faoszlopok állapotának állagromlása. A helyzet nem könnyű, hiszen ez már lassan több évtizedes károsító folyamat, mely elindult a faszerkezetek belsejében. Bízunk benne, hogy a hiteles szakértői véleményezést követően sikerül olyan pályázati lehetőséget találni, mely mentőövként szolgálva újra régi fényében pompázva tudja majd fogadni a vendégeket.
A kilátó építésének ötletéről 2000-ben Jenő bácsi így nyilatkozott a Zalai Hírlap részére:
„Az 1930-40-es években cserkészkoromban sokat jártam a hegyeket, a Kékest akkor még jó volt a közbiztonság. Mindig lenyűgözött a szép táj, a kilátás és a jó levegő. Akkoriban készült el a Kékesi kilátó, s gondolatban már azóta foglalkoztam azzal, hogy építek Cserszegtomajon is egyet. Az 1980-as évek végén tulajdonomba került Cserszegtomajon a jelenlegi helyszín ahonnét nagyon szép a kilátás, s mely gyógylevegős pihenőhely volt. 1950-es évek óta foglalkozom fenyőszaporítással, gyümölcsfára nem, hanem díszfaiskolára kaptam engedélyt. Az évek múltak a fák növekedtek, s közben gyűjtöttem a régi híres magyar és európai festők képeit. Így lett egy 90 darabos képállomány. A képeket és a pesti nagy lakásunkat is el kellett adni ahhoz, hogy a kilátó építését elkezdhessük. „
A fából készült liftes kilátó, Cserszegtomaj legmagasabb pontján a Biked-dombon épült. – Mások gyönyörűségére, élményszerzésére építettem a 32 méter magas, nyolcszemélyes lifttel ellátott kilátót a saját, 40 hektáros arborétumunk területén. Háromnegyed hosszban 24 méter vörösfenyő szálfákból áll, tölgy és acélváz erősítéssel. Alapjaiban csaknem 100 köbméternyi betont építettek be, mely akár az óránként 300 kilométeres sebességgel tomboló orkánnak is ellenáll. Az egyik legszebb balatoni és hegyvidéki panorámát nyújtja a liftes kilátó, amelyet én már koromnál fogva sem élvezhetek, de a természetkedvelő kirándulók annál inkább. A kilátó bejárata fölött Borsos Miklós bronz szobra, két oldalt pedig Szent István és felesége, Gizella fogadja a látogatókat. Ennyivel tartozom e szép vidéknek, az engem befogadott falunak, ezért jó szívvel költöttem a kilátóra megtakarított pénzem nagy részét - nyilatkozott Horváth Jenő, kertész 2000-ben a Zalai Hírlap számára.
Jenő bácsi sok hasznos tanáccsal látta el az embereket, most a fenyővel kapcsolatos tanácsát szívleljük meg, ha tudjuk. Ha kertünk van, ültessünk legalább három fenyőfát, s helyezzünk közé ülő alkalmatosságot. Az örökzöld ugyanis olyan anyagot bocsájt ki magából, mely pusztítja a vírusokat.
A kertész, aki külföldön is több díjat nyert nemesített fáival, 1966-ban költözött Zalába. Budapesten gyönyörű faiskolája volt, de szemet vetett rá a termelőszövetkezet. Ő azonban szeretett volna szabadon dolgozni kerültről, kerültre vándorolt a fővárosba, mígnem vidéken Hévízen telepedett le, de végül Cserszegtomajon talált nyugodalmat.
forrás: cserszegtomaj.hu ; facebook.com/pages/Margit Kilátó, Cserszegtomaj