New York Cafe
A több, mint 120 éves New York Kávéház történelme pedig valóban összeforr az irodalommal – és bár több kort, több rendszert és sorsfordító történelmi változást élt meg a „Világ Legszebb Kávéházaként” is ismert hely, mégis mindig újjászületett – és töretlenül várta a kényelemre, otthonosságra vágyó művészeket és természetesen a közembereket egyaránt. Nincs ez máshogy napjainkban sem: az újjáépített, patinás épület a 21. században is azt jelenti, amelyet egykor a szépségre fogékonyabb világban jelentett: a Világ Legszebb Kávéházát, Budapesten!
A budapesti Kávéház épületének történelme –
így született meg a Világ Legszebb Kávéháza!
A New York-palota épülete
A budapesti Nagykörút egyik legimpozánsabb épülete, a New York-palota kezdetekkor biztosítótársasági székházként üzemelt – de művelődéstörténeti jelentőséggel is rendelkezett. Története a 19. században indult, amikor Max Aufricht magyar tanító Budapestre érkezett. Ambícióinak köszönhetően tanítóból hamarosan sikeres jogász lett, és Párizsba utazott, ahol a New York Biztosító Társaság igazgatójával karöltve hozták létre a biztosító magyarországi hálózatát - amelynek hamarosan székházra lett szüksége.
Az elképzelés egy eklektikus stílusú, hatalmas épület volt a város központjában – és nemsokára ki is adták a megbízást az épület megtervezésére Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg a patinás, négy emeletes palotát és a benne elhelyezkedő földszinti Kávéházat. 1894-es átadását követően a földszinten berendezett, pompás New York Kávéház hamar az irodalmi és művészi élet központjává vált: a művészek, írók és költők kedvenc gyülekezőhelyeként vonult be a történelembe és a magyar kultúrhistóriába.
A Kávéház épületének dekorációja
A pazar, tágas belsőtér kialakítására már a korai években nagy hangsúlyt fektettek. A több elkülönített térre tagolódó belső teret csavart márványoszlopokkal választották el egymástól. A Kávéház külső szobordíszei, a jellegzetes tizennégy bronz ördög faunalak Senyey Károly munkáját dicséri, és az érzékiséget, a csúfolódó kedvet szimbolizálják. Itt található „El Asmodáj” alakja is, amely a kávé és a gondolkodás szellemét hirdeti a mai napig, ezzel támogatva, inspirálva a betérő művészeket.
A „Nyehó” és az irodalom, művészvilág
A New York Kávéházba belépve máig érezhető a történelem egy cseppje. Számos híres írónk, költőnk töltötte itt az idejét, többek között a budapesti kávéházban, a karzaton született meg a Pál utcai fiúk története is, Molnár Ferenc tollából.
Olyan neves művészeink törzshelyévé vált az épület mint Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor. Nem is csoda hogy így alakult, hiszen a budapesti kávéház központi elhelyezkedése, és művészeteket pártoló mentalitása megteremtette az ifjú művészek számára azt a légkört, ahol nyugodtan tudnak alkotni, gondolkodni, ihletet meríteni. A Harsányi-fivérek találmányaként az írók számára hamarosan elérhetővé vált az „írótál”, amelyhez fillérekért juthattak hozzá az akkor kevésbé elismert, így szegényes művészek.
A későbbiek során a Kávéház falain belül bárki kérhetett tollat, tintát és „kutyanyelvet” is az íráshoz, amelyet azonban a későbbiek során megtiltottak – Krúdy elbeszélése alapján azért, mert „Karinthy leöntötte tintával a szürke kanapét”.
Művészet és Kávéház ma, Budapesten
A Kávéház hosszú, és korántsem zökkenőmentes történelmét végigkísérte az irodalom és a művészetek pártolása. Íróink, költőink lábnyomában haladva mind a mai napig szeretnénk hűek maradni ehhez a törekvéshez, így a 21. században is támogatjuk azt. Ennek egyik ékes törekvése a nagy népszerűségnek örvendő New York Művész Páholy sorozatunk, amelyet rendszeresen, a New York falai között rendezünk meg évről évre.
forrás: newyorkcafe.hu ; facebook.com/NewYorkCafeBudapest
