NYÍRI ARBORÉTUM
NYÍRI ARBORÉTUM
E füvészkert létének legfőbb célja az, hogy összegyűjtse a környék és a Kárpát-medence növényeit, óvja az állatait és fenntartsa az életközösségek fajgazdagságát. Mindemellett feladata, hogy megismertesse a természet szépségét az odalátogatókkal, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a nyugalom és békesség szigeteként minden embernek örömöt és felüdülést nyújtson.
Elhelyezkedés, környék:
A gyűjteményes kert Nyíregyháza-Sóstóhegy és Nyírpazony-Kabalás határában található a Nyírség szívében, homokbuckás, dimbes-dombos, néhol agyagos-tocsogós területen, népi helynevén Sártelken.
A kerttől északnyugatra egy mocsaras terület fekszik, amelyből egy csatorna indul el északkeleti-északi irányba. Itt előszeretettel időztek a kócsagok, míg fel nem törték egy részét mezőgazdasági célra néhány éve. A környező homokbuckákon néhol elhagyott homokbányák találhatók, amelyeknek csupasz falait az erózió pusztítja, kedvelt helye a gyurgyalagoknak. A területen előforduló tipikus nyírségi társulások, mezők, ligetek, rétek, legelők között az arborétum mai helyén kis nádas, füzes, akácerdő, bodzás, csalános és áthatolhatatlan "bogáncs erdő" volt.
Történeti előzmények, jelen:
Kirándulások, családi kiruccanások alkalmával figyelt fel Molnár Ibolya festőművész, tanár - a füvészkert alapítója - a hely érdekes fekvésére, szépségére, romantikus vadságára. Sokszor cipelte festőállványát, festette a gyönyörű tájat, a fákat, figyelte a madarakat, lehajolt vizsgálódni a kicsi növényekhez, bogarakhoz. Ezt a homokbuckán fekvő, nyugati irányba lejtő területet 1993-ban alkalma volt megvásárolni. A szomszédos gazdákkal ellentétben nem szántóföldi művelésre szánta, hanem egy korábbi gondolata szerint olyan kertet kívánt létesíteni, ami a vadon élő növények gyűjteményéül szolgál.
A közel két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdődött meg elsősorban hazai őshonos fás szárú növényekkel. A munkálatok első lépéseként tereprendezést és rekonstrukciót kellett végrehajtani. A terület karbantartása (kaszálás stb.) megtette kedvező hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 300 féle lágyszárú növényt határoztak itt meg. Kaszáláskor figyelnek az éppen virágjaikat bontó és védendő gyepszintet alkotó növényekre.
A telepítések során különböző, a Kárpát-medencére jellemző növénytársulások kerültek kialakításra. Ilyen például a boróka-fehérnyáras, amely a Duna-Tisza-közére jellemző, vagy a nyírségi pusztai tölgyes. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bővül, gazdagodik a kert.
A hazai növényfajok mellett díszfák és idegen tájak fái, cserjéi is helyet kaptak a kertben, mint különlegességek, melyeket más botanikus kertekből és faiskolákból adományoztak. Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól. A korábbi nádas helyén egy kis tó "született". A partjára később különböző fűzfélék és égerfa települtek, ami egy "madárparadicsommá" vált.
A "lentes", agyagos területen, öreg fűzfák társaságában is új tó van születőben, amely ma már gazdag vízi- és mocsári élővilágnak ad helyet (pl. mocsári teknős, vízi sikló, tarajos gőte, béka fajok, szitakötő fajok, békalencsék, káka). Sajnos a víz az aszályos években el-elapad.
Viszont a füvészkertben kétszáz éves fűzfákat is találhatunk. Ezek között van olyan, melynek kerülete a 6 métert is meghaladja.
A tízméteres szintkülönbségnek köszönhetően szélcsendben még visszhangunk is van.
Fő cél tehát a Kárpát-medence őshonos növényeinek összegyűjtése, fajgazdagságának növelése és ezek bemutatása, madár-, méhbarát kert kialakítása.
Persze díszfák és idegen tájak növényei is helyet kaptak, látható például a tádzsikisztáni alma, amely talán az egyetlen a Tiszántúlon. A vadgyümölcsfák mellett vannak gyógy- és fűszernövények is.
Ezen kívül gyűjtjük a kihalóban lévő Kárpát-medencére jellemző gyümölcsfa fajokat is.
A kert létesítményeihez tartozik a tájba jól beilleszkedő, tornácos, búbos kemencés házikó, amelyben megtekinthető sokféle - az arborétummal és annak élővilágával kapcsolatos - érdekesség, tárgyi emlék.
Programtörténet:
1995. és 2001. között természetvédelmi, alkotó táborokat szerveztünk fiataloknak, valamint nemzetközi, természetbarát-, művésztáborokat művészeknek. Ezek a táborok nívós záró kiállításokkal végződtek, ahol bemutatták az alkotók az ott készült műveiket.
Az arborétum előzetes bejelentkezés után látogatható!
