Onogesius-szobor
Onogesius volt Attila egyik legkedvesebb embere, hadvezére, a források szerint igazi hun. Sem Magyarországon, sem másutt a világon nem állítottak még emléket ennek a nagyszerű hadfinak. Ő volt az, aki Attila seregeit felkészítette a hadjáratokra. Rómáig már nem jutott el, mert előző évben elesett a katalaunumi csatában. A nevezetes római hadjárat az Őrség területén keresztül indult, azaz megfelelő helyen állítottunk emléket a hun hadvezérnek. Attila - szerencsére - Róma előtt megállította a hun sereget, ezáltal megmentve a pusztulástól az Örök Várost, lakosait és kultúrkincseit. Összefügghetett ez a nemes cselekedet a sztyeppi népek közismert humanizmusával és azzal is, hogy Attila gyermekkora egy részét Rómában töltötte s maga is beszélt latinul. Ez a nagylelkűség abban a korban nem volt szokásos. A hunokkal ellentétben például a gótok elfoglalták, felégették, kirabolták és elpusztították Rómát.
Az Onogesius (Hungéza) név ma Hun Győző alakban lenne érthető. Vagyis az Onogesius név magyarul elmondja nekünk, mi volt a foglalkozása ennek a derék embernek. Az ő feladata volt győzelemre vezetni a hun hadakat. Ő volt a hunok győzője (hadvezére). Egyúttal az is újra bebizonyosodik, hogy a hunok magyarul beszéltek.
Róma megmenekülése olyan nagy hatással volt a pápai városra, hogy a legnagyobb művészek (Raffaello, Bernini) állítottak emléket neki a római hadjárat távolabbi végpontján. Ezek az alkotások máig megtekinthetők a Vatikáni Múzeum meglátogatásakor.
Amikor arra jártam egy turistacsoporttal, egy ott élő, magyarul beszélő, de magyargyűlölettől eltelt görbe orrú, fekete hajú némber a Raffaello által kifestett terem három freskójáról sokáig beszélt, de az Attilát is ábrázoló negyedikről egy szót sem ejtett. Ideje változtatni ezen a méltánytalan eljáráson.
A hadjárat azzal kezdődött, hogy az Onogesius által felkészített hun csapatok átlépték a Hun Birodalom határait. Erre a hun kor óta folyamatosan lakott Velemér területén kerülhetett sor. A település Attila alkirályának, Valamárnak a nevét viseli, akinek e tájon volt kis országa Attila halála után. A Velemér név Balambér hun főkirály nevével is azonosítható. Az uralkodónév és a településnév jelentése "Bél embere". Ez azt jelenti, hogy az ősvallás isteni triászának fiú tagját, Bélt választották a tiszteletük központi alakjául. A név fennmaradása a lakosság folyamatos továbbélésének köszönhető, az pedig a tűzálló agyagnak, ami a Velemér-völgy agyagművességét és kultúráját napjainkig megőrizte. Messze-távol nem volt ilyen minőségű alapanyag s ennek köszönhetően a falu hun-magyar lakossága is napjainkig megmaradt.
Az akadémikus áltudomány és a magyarországi hatalom örök szégyene, hogy e hadjáratnak és Attila nagylelkűségének a külföld évszázadokkal korábban állított emléket, mint mi hun-magyarok. Az merült fel bennünk, hogy a mulasztást az Őrségben illik pótolni, hiszen itt volt ama nevezetes hadjárat kiinduló pontja. Ha a túlsó végén Raffaello állított emléket neki, akkor az innensőn Hankó Péter művész úr teszi le a garast. Önzetlen munkával, hónapok alatt elkészítette a képeken látható emlékművet, amelyik a sztyeppi kőbabák mintájára készült - hogy örök időkre hitet tegyen a hun-magyar kultúra erejéről, emberségéről és humanizmusáról.
A szobor északra néz, mert ott van a teremtett és rendezett világ Istennel azonos forgástengelye, a Tejút (az égig érő fa). Bal keze a kard markolatán nyugszik, jobbjában poharat tart - mert ebben a korban a legnagyobb megtiszteltetés az volt, ha Etele koccintott valamelyik alattvalójával. Onogesius szobra azonban nem Etelével, hanem a Teremtővel készül koccintani. Mert Ő fogadja az ilyen nagyszerű hun-magyarokat és Ő dicséri meg őket a szent nedű felhörpintésekor.
Nem közismert, hogy Onogesius vezér máig ható üzenetet küldött azoknak, akik külföldön keresik a boldogulást. Az egyik forrásban fennmaradt a válasza, amit azoknak adott, akik őt nyugatra akarták csábítani (hiszen ott is szükség volt a fegyveresek hatalmas tömegét irányítani képes hadvezérre):
"Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben".
Van ennél időszerűbb gondolat és szobor? A hun hazeszeretetnek és nagylelkűségnek állít emléket.
A szobrot Hankó Péter szobrászművész készítette barátságból, amiért a házigazda Varga Géza (egykori geológiai technikumi osztálytársa) ezúton is köszönetet mond.
Turistaszezonban, napközben, díjtalanul látogatható.
A szobor megtekintése ingyenes, csak a portán igénybe vehető szállás kerül pénzbe
