A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja. A Belvárosban, a Városház téren található, 1788–1801 között épült empire- és copf stílusban. A palotának olyan nevezetességei vannak, mint a Püspöki Könyvtár, mely körülbelül 40 000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt. A fehérvári püspöki rezidencia a legjelentősebb ilyen stílusú épület Magyarországon.
Az 1788 és 1801 között épült empire- és copf stílusú palota részben a Szent István által építtetett Nagyboldogasszony-bazilika helyén áll, és annak építőköveinek felhasználásával épült. Az új egyházmegye első főpásztora a kiváló képzettségű Séllyei Nagy Ignác lett, aki a kor ízléséhez és pompájához illő püspöki rezidenciát álmodott. Az építkezést 1788-ban kezdték el Franz Anton Fiegs tervei alapján, de a püspök 1789-es haláláig csak az északi szárnyat sikerült befejezni. Az egyházmegye vezetését és a palota tervdokumentációit Milassin Bertalan Miklós, II. József király gyóntatójából lett püspök örökölte, bár a mai napig vitatott, hogy az eredeti terveket felhasználva vagy új terveket készíttetve kérte fel Reider Jakabot, a kor híres építészét a mai palota főszárnyának befejezésére. Az új főpásztor jelentős művészeti magángyűjteménnyel rendelkezett, de ez az első és második világháború során a várost elfoglaló haderők kifosztották a palotát, ezért mára csak két teljes XVIII–XIX. századi berendezésű szoba található benne.
A középrizalitot nagy háromszögletű oromzat zárja le, ebben dúsan díszített barokk püspöki címer látható. Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. Kétfelől az oromzat tetőrészén egy-egy könyökére támaszkodó, kőből faragott fekvő nőalak van. A tető szélét kőfal díszíti puttókkal és urnákkal. A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le. A palota belső berendezésében az empire- és a biedermeier stílus érvényesül. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a 19. század első felében készültek.
A palota lépcsőházában elhelyezett díszes faragványos kövek Szent István bazilikájából valók. A palotakert egészen a várfalig ér, ami a Várkörutat szegélyezi. A kert részben a középkori bazilika északi hajóját fedi, részben a bazilikához csatlakozó még feltáratlan kápolnákat és királyi épületeket rejti magában. Több, még a rómaiak korából származó pogány és őskeresztény kőemlék, továbbá a bazilika Szent Katalin-, illetve Nagy Lajos kápolnájából származó faragványos kő (vörösmárvány lapon az Anjou-liliom) látható. A palota csak bejelentkezéssel látogatható.
A palota nevezetességei
Prohászka Ottokár volt megyés püspök dolgozó- és hálószobája
XVI. Lajos-, empire- és biedermeier-bútorzatú szobák
Velencei csillárok
Barokk cserépkályhák
Emilie Reuillon: Péter hajója a viharzó tengeren (festmény)
Székesfehérvári Püspöki Könyvtár
Domenico Morone: Krisztus a kereszten (festmény)
Az egyházmegye püspökeit ábrázoló festmények
Díszterem
Püspöki magánkápolna
forrás: wikipedia.org/wiki/Püspöki_palota_(Székesfehérvár)
Készítette: Attila Král - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2569121
Készítette: Attila Král - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2571312
Készítette: Kontiki - Indafotó, CC BY-SA 2.5 hu, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=17145200
Készítette: Antissimo - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=17093073
Készítette: Hide-sp - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3928623