Ráday-kastély
A péceli Ráday-kastély nemcsak a 18. századi nemesi rezidenciák egyedi gyöngyszeme, hanem – gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt – szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye. Az épület elődjét Ráday I. Pál – II. Rákóczi Ferenc titkos kancellárja és diplomatája – építtette fel, míg a ma látható, Grassalkovich stílusú kastélyt fia, a kora szellemi életére nagy hatással lévő Ráday I. Gedeon építtette 1755 és 1766 között, Mayerhoffer András és János építőmesterekkel.
Ráday Gedeon életének java részét a nemzeti művelődésnek áldozta. Kastélyában létrehozta a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb könyvtárát, mely ma a Ráday Gyűjtemény része. Könyvtárának vörösmárvány oszlopokon nyugvó, kilencosztatú terének boltozatmezőit Scherwitz Mátyás tudományok allegóriáit megjelenítő freskói díszítik. Különlegesen szép emeleti dísztermének freskói erkölcsi üzeneteket hordozó görög-római mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A kastély a 18. században a kor tudósainak és jeles íróinak találkozóhelye volt, Kazinczy Ferenc „péceli Parnasszusnak” nevezte. A kastélyban látható „A könyvtártól a konyháig – képek a Ráday család mindennapjaiból” című kiállítás e „péceli aranykort” idézi fel. A nemrégiben feltárt barokk konyhában korhű konyhai eszközöket, korabeli receptek és menük leírását lehet tanulmányozni, míg a kiállítás többi terében a kor nagy szellemi mozgalmainak, a nemzeti színház, az akadémia alapításának, az irodalmi szalonoknak a világa idéződik fel.
Forrás: szöveg: pecel.hu/varosunk/a-raday-kastely ; képek: Sedit86 – Indafotó wikipedia.org/wiki/Ráday-kastély#/media/Fájl:Ráday-kastély_(7216._számú_műemlék)_2.jpg ; Ismeretlen - Civertan Grafik - wikipedia.org/wiki/Ráday-kastély#/media/Fájl:Pécel_-_Palace.jpg ; facebook.com/radaykastely.hivatalos/
