Monor már az Árpád-kor elején lakott település volt.
Első okleveles említése III. Béla király uralkodása idején történt, aki a francia származású Aynard-nemzetségnek adományozza a területet.” A községnek már ebben az időben volt katolikus temploma, melyet a 15. század eleji feljegyzések már említenek. Zsigmond király, hűtlenség miatt, Maróthi János macsói bánnak adja a területet 1401-től. Még ebben az évben megtartott határjárási jegyzőkönyvekben olvashatunk a templomról, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel.
Építése 1398. és 1401. közötti évekből valószínűsíthető. A környékbeli falvakban az egri káptalannak nagy kiterjedésű birtokai voltak, valamint még Békés megyében is kisebb adománybirtokok, amelyek beleékelődtek a Maróthiak Békési falvai közé. “Ezért 1446-ban Maróthi László és Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspök tanácsára, elcseréli Monort a káptalan békési birtokaiért.” Ez időtől kezdve egészen 1910-ig az egri káptalan a környék földesura.
A községben már a mohácsi vész előtt elterjedt a protestantizmus, és a török pusztítások után visszatelepült kálvinista lakosság használta a templomot 1630-tól. Katolikusok 120 évig nem éltek a településen.
A 18. század elején az egri káptalan, más birtokairól jobbágycsaládokat telepít le Monoron, egyre nagyobb számban katolikusokat. Jelenlétük 1753 óta számon tartott. Ezután az egri kanonok, Gusztinyi János finanszírozásával épült fel ismét katolikus templom a jelenlegi helyén, Szűz Mária mennybevétele tiszteletére. Alapkövét 1757. december 15-én tették le. Ez az épület jóval kisebb, egyszerűbb volt a mainál. Az egri káptalan 1763-ban lelkészséget, 1767-ben önálló plébániát szervezett. Azelőtt a monori lelkészség az üllői plébánia filiája volt.
A 18. század végén újabb, nagyobb számú telepesek érkeztek. A kicsi, kápolnaszerű épület a római katolikus lakosság rohamos növekedésével kicsinek bizonyult, ezért új, tágasabb belsejű templom építésébe kezdtek.
Az építkezés 1800-ban kezdődött, alapkőletételi ünnepségére az év július 2-án, az építkezési munkálatok befejezésére és a felszentelésére 1806. október 5-én került sor és készült el a Nagytemplom a jelenlegi formájában. Tervezője mindmáig ismeretlen. Ennek a templomnak is az egri káptalan vállalta költségeit. Mellé még néhány egyéb egyházi épület is épült, mint például: plébániaház, lelkészlakás, elemi iskola.
Az egyházközségről: Monoron a katolikus egyház 1753. óta folyamatosan növekszik, ez a lakosság számában is meglátszik. A katolikus és református megkereszteltek száma, napjainkra egyenlítődött ki. A monori plébánia a belvárosi Nagytemplomon kívül még három másik templomot is ellát.
Régebben a Monori egyházközséghez tartozott: Gomba, Péteri, Csévharaszt, Monorierdő és Vasad. Később Gombát Úrihoz, Péterit Gyömrőhöz, Csévharasztot Nyáregyházához csatolták.
A megmaradt filiákban kápolnák épültek: 1937-ben a Monori telepiek számára épült templom Jézus szíve tiszteletére. 1987-ben Monorierdőn Szent József tiszteletére épült kápolna. 2007-ben Vasadon épült Kápolna, amelyben van közösségi ház is.