A keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé 1857. szeptemberében. A kőtömböket a hegytetőre 40 pár bivallyal vontatták föl. A 12 méter magas hatalmas alkotás nemcsak a környék, de Magyarország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
Itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is. Az elnevezés a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.
A néphagyomány szerint a püspök annyira varázslatosnak tartotta a helyet és az innen nyíló kilátást, hogy uradalmai kormányzójának meghagyta, a Badacsony-hegy tetejére állíttasson egy óriási keresztet, hogy az ide látogatóknak eszébe jusson, ilyen csodát csak az Isten tud alkotni.
forrás: badacsonytordemic.hu és utazói fotók