1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). Darabos kőfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregtető hódfarkú cseréppel fedve. Meszelt véghomlokzatán két ablak kihajló tokkal , könyöklőpárkánnyal. Udvari homlokzata hattengelyes, az eredetileg három lakóhelyiség és a búzásház, „hambár" nyílásaival. Tornác, kilencfejezetes faoszloppal, a bejárat előtt magasan elhelyezett lécráccsal.
A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat, melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski. A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást.
A tájház Hevesi Háziipari Szövetkezet fenntartásában működik.
Nyitva tartás:
hétfőtől péntekig: 12:00-16:00 -ig
Belépő: 300.-Ft/fő
Előzetes bejelentés esetén hétvégén és ünnepnapokon is látogatható!
Bejelentkezni a 36/478-395-ös telefonszámon lehet.
forrás: recsk.hu ; facebook utazói fotók