A település műemlékei a XVIII. és a XIX. századból származnak. A község első számú műemléke a későbarokk stílusú római katolikus plébániatemplom, amely kora középkori eredetű. Erről a XVIII. század elejétől rendelkezünk konkrét adatokkal. A leromlott állagú templomot 1732-ben a hívek földesuruk anyagi támogatásával helyreállították. Az 1767-es egyház látogatási jegyzőkönyv szerint a verpeléti templomnak három harangja volt, amelyből az egyiket 1597-ben, a másikat 1665-ben, a harmadikat pedig 1695-ben öntötték. 1766-ban megépítették a templom főoltárát s rá egy oltárképet festettek. 1768-ban templomjavításra került sor. 1786-ban a templom északi oldalán lévő sekrestye összedőlő félben volt, ezért László Ferenc plébános a templom déli oldalára javasolta egy új sekrestye építését. 1771-ben Verpelétet az egri püspök plébániai rangra emelte. 1779-ben pesti órás 300 forintért elkészítette a torony „fertályos új óráját". 1887-ben Dankó Mihály plébános a pécsi Angster céggel a templomba egy orgonát építtetett. 1897-ben a verpeléti templom oltárkövébe a régi helyére egy új ereklyét helyeztek el. 1901-ben szükségessé vált a már korábban épített orgona kijavítása, melyet Cseh István egri orgonakészítő végzett el. 1911-ben a templom kegyura gróf Sztáray Tasziló, a templom szentélyének északkeleti oldalán saját költségén egy imádkozó termet építtetett. 1915-ben az. első világháború során hadi célokra leszerelték a templom harangjait, amelyeket 1924-ben egy soproni harangöntővel pótoltattak. Az 1958. évi helyreállításkor Détsy Mihály építész vezetésével kibontották a templom jobb oldalhomlokzatának román stílű kapuját, három ablakát, amelyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás festés volt. A templom jellegét tekintve emelkedett térségén, szabadon álló, egy hajós építmény, románkori és gótikus részekkel, barokk kiegészítéssel és toronnyal. A homlokzat előtt álló zömök kőtornya sarokpilaszteres, visszanyesett élekkel. A hajó durván faragott, nagyjából négyszögű kövekből épült kórus, illetve első hajószakaszán románkori kapuzat, három ablak és bennük kisebb gótikus ablakok, egyiken dekoratív festésnyomok láthatók, amelyet 1958-ban fedeztek fel. A szentélyhez tágas, féltetős északi oldalán látható az 1911-ben emelt oratórium. A torony északi sarkán a hornyolt pillértörzs részlete a XIV. századból való. A torony alja oldalfalaiban egy-egy árkádos ülőfülke van, fönt a boltozat csehsüveg típusú. A kórusalja háromszakaszos es keresztboltozatokkal fedett. A főoltár fából készült részben fehérre festett, részben aranyozott. Körülötte, illetve fölötte nyolc szabad oszlopon baldachin, fönn két oldalt térdelő bájos rokokó angyalkák. A főoltáron, két darab szögletes, csigás lábon álló leveles díszű, aranyozott, fából készült gyertyatartó van, amely a XVIII. század második feléből származik. Az oltáron lévő kánon táblakeret szintén a fenti időszakból való. A szentélyfal egyenes záródású síkján, főoltárkép két oldalán, Szent Vendel és Szent Rozália színes rokokó szobrai a XVIII. századból A főoltár képe a szentély hátfalán függ. Krisztus királyt ábrázolja a szentek társaságában. A kép a templom titulusára, Mindenszentekre utal, 1948-ban Takács István festette. A templom hajójában 1830 körül márványból készített keresztelőmedence található. A templomban két mellékoltárt állítottak fel. Az egyiket a diadalív jobb oldalán, rajta Szent Borbála és Szent Ilona fából készült szobraival. A mellékoltár festménye Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A másik mellékoltárt a diadalív bal oldalán Szent László es Szent István szobrai díszítik. A szószék fából készült. A templom hajójában bal oldalon helyezték el az úgynevezett hordozható Mariát, amely 1780 körül készült A templom padjai faragott tölgyfából készült provinciális bútorok, oldalaikon csigás fafaragással, s árkolt bevésésekkel. Ezek is a XVIII. század második feléből valók. A templom sekrestyéjében található egy faragott tölgyfa szekrény, amely 1770 körül Egerben készülhetett. A templom felszerelései közül ki kell emelnünk az 1768-as évszámmal és MR. monogrammal ellátott, részben aranyozott ezüst kelyhet. Ugyanakkor említésre méltó egy másik aranyozott kehely is, amely 1800 körül készült. Az. útmutató vert és öntött réz Egerben készült 1860 körül. Mint már említettük, a községben 1771-ben létesített az egri püspöki önálló plébániát, s a plébániaházat kőből 1780 körül a község első lelkésze, László Ferenc saját költségén készíttette. A plébánia jellege a templom homlokzatával szemben szabadon álló, fallal kerített XVIII. századi lakóház, amely több szobából áll. A plébániaház udvari homlokzatán 12 párkánytervezetes, klasszicizáló pillérrel támasztott, gerendás mennyezetű, mellvéd tornác látható. Először a templom északi oldalán a XVIII. század végén emelt, szabad térségen álló szobrot említjük meg. Ez lépcsőzetes talapzaton álló, párkányon pillértörzs, amelynek mindkét oldalán körben domborműves alakok (Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Donát, Szent Kristóf) látható. A pillér tetején, kisebb talpazaton egy színezett Immaculata szobor van. A szobron látható földgömbön egy feltűnően szép paraszt Madonna és egy kedves mintázású gyermek jézus. A szobor 1790 körül készült.
forrás: verpelet.hu ; facebook utazói fotók