Schönstatt-kápolna

A Magyar Schönstatt Mozgalom a katolikus egyházon belüli megújulási mozgalom, amely családpasztorációval, házaspároknak és családoknak szóló lelkigyakorlatokkal segít, hogy a társadalom erős alapköveivé válhassanak a keresztény családok. Az óbudavári kápolna a Schönstattban (Németország, Vallendar) található ősszentély pontos mása, hogy az idelátogatók ugyanazt az otthonosságot élhessék át, amely a világméretű katolikus megújulási mozgalom minden egyes kápolnájában megtapasztalható.

2001. év novemberében Tihanyban tartott schönstatti népgyűlés határozott a kápolna-építés „offenzívájának” indításáról. Az építkezés 2004 nyarán kezdődött, 2005. április 2-án lett felszentelve a kápolna. 

Története

Kentenich atya pappá szentelése után egy rövid ideig latint és németet tanított, majd hamarosan kinevezték a Vallendarban épült új diákotthon lelki vezetőjévé. Helyzete korántsem volt egyszerű, mivel a rend elöljárói a korábbinál sokkal szigorúbb házirendet léptettek életbe és ezt kényszeresen be akarták tartatni a papságra készülő fiúkkal. Az egymás után sebtében kinevezett lelki-vezetők sorra kudarcot vallottak. A fiúk forradalmi változást sürgettek.

A fiatal spirituális atyai módon fordult a növendékek felé, hamarosan mély bizalom alakult ki közöttük. Gyakran és szívesen beszélt nekik az önnevelésről, melyet szabad emberhez méltó, királyi tevékenységnek nevezett. Ezután a lelki fejlődés útját együtt járták. Közben azt tapasztalta, hogy a fiúk a buzgó törekvések és nemes célok ellenére elakadnak, önmaguktól nem jutnak messzire. Ekkor visszagondolt a saját életére, és egyre világosabban látta, hogy a fiúkat Máriához kell vezetnie.

Mint nevelő felismerte, hogy a fiúknak szüksége van egy saját helyre. A rend elöljárói a rendelkezésére bocsátották az akkor raktárként használt - szent Mihályról elnevezett - temetőkápolnát. A felújítási munkálatok befejeződése után a növendékek Kentenich atya vezetésével birtokba vették az új otthont.

1914-ben kitört az első világháború. Kentenich atya úgy érzékelte, hogy a korábbiaknál is hatékonyban kell az életszentségre törekedniük, ezért a fiúkkal egyetértésben meghívta a Szűzanyát a szentélybe, azzal a kéréssel, hogy segítse őket a szentté válás útján. 1914. október 18-án a Szűzanya letelepedett a kápolnában és kezébe vette a fiúk nevelését – ezt az eseményt nevezzük Schönstatt alapításának. Kölcsönös és egyre mélyülő szeretetkapcsolat jött létre az alapító nemzedék és a Szűzanya között. Az Istenanya bőkezűen osztja kegyelmi adományait, melyek a következők: otthonosság, lelki átalakulás, apostoli gyümölcsözőség.

Később a Schönstatti Márianővérek Németországból Dél-Amerikába utaztak, hogy missziós munkát végezzenek. Az Ősszentélytől való nagy fizikai távolság szülte az ötletet Uruguayban, hogy megépítsék a schönstatti kápolna pontos mását. Kentenich atya szívből örült a kezdeményezésnek és 1943. október 18-án felszentelték az első leányszentélyt, amelyet mára több mint 200 kápolna megépítése követett az egész világon. Az első magyarországi Schönstatt-szentélyt – amely a 185. a sorban – 2005. április 2-án, II. János Pál pápa mennyei születésnapján szentelte fel Márfi Gyula érsek atya Óbudaváron.

forrás: wikipedia.org/wiki/Schönstatti_apostoli_mozgalom ; schoenstatt.hu/kapolna ; Készítette: $traight-$hoota - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4621825 ;