A rezervátum fő érdekessége az ún. bazaltorgona, amelyet egyedien hajlott, szabályos hat és ötszögű, viszonylag vékony bazaltoszlopok képeznek. A vár építéséhez szükséges bazalt bányászata során tárták fle a középkorban a várhegy keleti lejtőjén. Salgótarján városától északi irányban, a Medves-vidék egyik vulkanikus kúpján, dacolva az évszázadokkal, emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.
TÖRTÉNETE
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. Somoskőt említi meg az a népi hagyomány, hogy egy magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a szomszédos salgói török aga kezéből a kanalat, hogy a kontyosok hanyatt-homlok menekültek el erről a vidékről.
A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: "Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak.
LÁTNIVALÓK
A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres íves bazaltömlés és a letöredezett kőzetanyagból keletkezett kőtenger.
forrás: bnpi.hu ; utazói fotók