Szabadtéri Néprajzi Múzeum
MÁJUSTÓL Mindenkit sok szeretettel vár a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítóegysége.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át.
A skanzenek története 1891-ben kezdődött az első szabadtéri múzeum megnyitásával. Artur Hazelius (1833-1901) álmodta meg azt a múzeumtípust, amely eredeti, áttelepített építmények segítségével mutatja be egy-egy régió falusi és városi építészetét, lakáskultúráját és életmódját. Azonban Hazelius a puszta ismertetésnél is többet valósított meg: egy olyan, életmódot és társadalmat is bemutató intézményt, amelyben a korabeli hármas feladatrenden túl (gyűjtés, megőrzés, bemutatás) a tanítás és szórakoztatás is lehetőséget kapott. Ez a gondolat kísérte a szentendrei múzeum történetét is. 1896-ban a budapesti Városligetben a milleniumi ünnepségek keretében felépítették az úgynevezett Néprajzi Falut, az első időszaki magyar szabadtéri kiállítást.
Ezután évtizedekig formálódott a magyar Skanzen ügye, néprajzkutatók, építészek, politikusok és civilek közreműködésével. Vargha László építész, egyetemi tanár a magyarországi szabadtéri múzeum gondolatának egyik legelszántabb támogatója és előmozdítója volt. Ő dolgozta ki a múzeum építési módszertanát, gyűjteménye pedig az első telepítési tervek alapköve volt. Először 1937-ben fogalmazta meg elképzeléseit a „magyar Skansen”-ről, amelyet néprajzosok és építészek közös vállalkozásának tekintett. A létrehozandó múzeum előképének az első szabadtéri múzeumot, a stockholmi Skansent, illetve a Jankó János néprajzkutató által a milleniumi ünnepségek keretében megvalósított Néprajzi Falut tekintette.
A Skanzen építésének indulását a történelmi helyzet, a kor légköre segítette. Az 1960-as évek konszolidációja, a gazdasági fejlődés eredményeként indult lökéshullám-szerű változás, kockaház-cunami gyorsította a népi építészeti emlékek pusztulását. A kulturális nyitás, a helyi értelmiségi lokálpatriotizmusa segítette a hagyományok, a népi építészeti emlékek megőrzésének lehetőségét. Ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy a Magyar Szocialista Munkás Párt Agitációs és Propaganda Bizottsága 1965-ben elfogadta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megvalósításának tervét, ezzel a legfőbb politikai vezetés is zöld utat adott az építkezés megindításának.
1967. február 1-jén a budapesti Néprajzi Múzeum részeként, Falumúzeum Osztály néven megalakult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A múzeum létrehozásának célja, hogy egy helyen épüljön fel egy Magyarország különböző népi építészeti tájegységeit reprezentáló műemléki lakó-, gazdasági-, és ipari épületegyüttes, mely szabadtéri múzeumként látogatható.
Forrás: szöveg: wikipedia.org/wiki/Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum_(Szentendre) ; Képek: Szentendrei Skanzen ; wikipedia.org/wiki/Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum_(Szentendre)#/media/Fájl:Skanzen_suttorilakohaz.jpg ; wikipedia.org/wiki/Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum_(Szentendre)#/media/Fájl:Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum,_Észak-Magyarország_tájegység,_utcarészlet.jpg ; wikipedia.org/wiki/Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum_(Szentendre)#/media/Fájl:Szentendrei_Skanzen,_Nyugat-Dunántúl.jpg ; Christo - wikipedia.org/wiki/Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum_(Szentendre)#/media/Fájl:Szentendre,_Skanzen_59.jpg ; wikipedia.org/wiki/Szabadtéri_Néprajzi_Múzeum_(Szentendre)#/media/Fájl:Szentendre,_Skanzen_61.jpg
