Szegedi Református Palota
A szegedi Református palota a belváros egyik meghatározó épülete. A Tisza Lajos körút és a Kálvin tér határán fekvő ötszög alakú telekre építendő ház megtervezésére 1909-ben kérte fel Magyar Edét, a korszak egyik meghatározó építészét a református egyház. A palota két hatalmas épülettömbje és az azt összekötő kis főbejárat feletti nagy terasz 1912-re fel is épült. Magyar Ede két ék alakban szétnyíló háromszintes épülettömböt tervezett, amelyeket egy egyszintes üzletsor kötött össze. A két épületben kapott helyet a parókia és a Református Elemi Iskola. A palota szecessziós homlokzata kellemes látvány a szemnek, főleg a szép, színes a napfényben tündöklő mozaikdíszítése, melyek aratást és vetést ábrázolnak. A bejárat feletti mellvéden kedves arcú, 3-3 gyermeket ábrázoló szobrocskák álldogálnak. Föltehetően Tardos-Taussig Ármin munkái. Ő ugyanis tagja volt Magyar Ede mérnöki irodájának, amely az épületet megtervezte. Sokáig a palota előtti téren működött a borpiac és a gyékénypiac. A palota lakója volt Gelei József és Bartucz Lajos akikre a bejárat mellett elhelyezett emléktáblák emlékeztetnek. Az épületet szeged városa 1953. március 8-án államosította, a református egyházi szervezetek azonban az épületben maradhattak. A Szegedi IKV 1986-ban kezdett hozzá az épület tatarozásához, amely egészen 1991-ig elhúzódott. Napjainkban a palota földszinti helységeit gyógyszertárak bérlik, az emeleteken lakások és irodák találhatóak.
