A XVII-XVIII. században a Balkánról a Magyar Királyság területére nagyobb számban érkeztek ortodox hitű (görög, makedovlah, arnaut stb.) családok – a török birodalom alattvalói –, akik az ország jelentősebb, élénk gazdasági tevékenységet folytató városaiban telepedtek le és kezdtek új életet. A miskolci görögöknek a XVII. században még nem volt templomuk, de az 1700-as évek elején, az akkori Piatz utcában (ma Széchenyi u. 12.) Sötét Kapu mellett kápolnát rendeztek be, amelyet Szent Naumról neveztek el. Ugyanabban a házban volt a lelkészi hivatal és a parochus lakása is.
A templom kegyszerei között hatalmas értékű Áthosz-hegyi kegytárgyakat, arany- és ezüstszövésű szertartási ruhákat, zománcos ötvösműveket, kelyheket, kereszteket, szertartási könyveket találunk, amelyek mind az egykori miskolci hívek áldozatkészségéről és műértéséről tanúskodnak.
A miskolci Szent Háromság egyházközség ma elsősorban magyar, orosz és ukrán híveket foglal magában és istentiszteleteit magyar valamint egyházi szláv nyelven tartja, de az alapítók iránti kegyeletből minden Liturgián felhangzik egy-egy görög nyelvű ekténia is. A parochusi tisztséget Tatárka Kirill megbízott parochus tölti be.