Szent István király templom
A plébánia története
Neve újonnan idetelepült szászokra utal. Ősi falu Közép-Szolnok megyében, melyet 1347-ben említ oklevél „Zaas” néven. Zsigmond király 1424-ben Ozorai Pipo temesi comes oltalmába ajánlja Tamás „újzazzi filiszteus” (jász) kapitányt, 1425-ben pedig arra kötelezi a falut, hogy küldjön saját költségén a királyi sereghez 8 tegzes vitézt. Mátyás király 1458-ban megerősítette Kostyán Pál újszászi jász kapitány szabadalmait, majd 1462-ben az Úszászi család kérésérePest vármegyébe sorolja át, de az 1557. évi összeírásban már nem fordul elő a jász telepek között. A hódoltság alatt adózik a töröknek. Pongrácz Informatioja szerint katolikus falu, melynek licenciátusa Bencsik János. A felszabadító hadjárat elsöpri, ekkor birtokosa a Bulik család. Csak 1744-ben kezdi az Orczy család benépesíteni. Tőtük Dessewffy Emil vette meg. Hamar benépesedik, és a II. József-féle népszámláláskor már 633 lélek lakja 69 házban. Ma is fennálló község, 1945 óta azonban ismét Szolnok megyéhez tartozik. Az 1347. évben már álló kőtemplomát Chobot is említi. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma részére Michael Phisteus de Wysas 1433-ban búcsút kér, igaz, „Baciensis diocesis” (bacsi egyházmegye, de ez elírás, mivel ekkor „Colocensis dioc.” (Kalocsai egyházmegye)-t írnak.
1559-ben Márton nevű papja már megszökött. A templom fenntartására a katolikus lakosság 1654-ben bérli a falu tizedét. A Pongrácz-féle térkép nem tünteti fel a templomot, holott Bencsik János személyében licenciátusa van. Feltehetően a templom felszereléséhez tartozott a Nemzeti Múzeumba került XIII. századi, finoman mintázott, tömör aranyból készült, Újszászon talált korpusz.) A falu ősi neve „Zazy” talán azonosítható az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék alapján a szolnoki főesperesség „Zeux” nevű plébániájával, amelynek jövedelme a 2 Márkát nem haladta meg. Félegyházy és Ortvay megfejtése, hogy ti. „Sződ”, megyei hovatartozása és Szolnoktól való távolsága miatt, nehezen elfogadható. Újszász ebben az időben Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott, így csak a szolnoki főesperesség plébániája lehetett.
Az 1774. évi Canonica Visitatio szerint Szent István király tiszteletére szentelt templomát br. Orczy István építtette 1740-ben, torony nélkül, melyet 1843-ban javítottak. Ennek a templomnak a helyére épült a mostani neromán stílusú templom, Genthon szerint 1860 körül, Chobot szerint pedig az 1884/85. években. Építtetője ennek is az Orczy család, de a templom pénztárát is felhasználták. (Az Orczy és a Dessewffy család kastélyában egy-egy házikápolna is volt.) Az Orczy család kriptája a templomban van. Valószínű, hogy az Orczy család már kezdettől fogva tartott házikáplánt. II. József türelmi rendelete alapján, az állami plébániaalapítás keretében, 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, melyet 1807-ben plébániai rangra emeltek. Az 1777. és 1781. évi Canonica Visitatioja a rékasiakban található. A plébánia épülete a századforduló körül épült, s azt 1946-ban és 1974-ben renoválták. Historia Domusa 1787-ben kezdődik. A plébánia területén működtek az Isteni Megváltó Leányai. Az egyházközség igen népes iskolát is fenntartott, 1943-ban a tanerők száma 11 fő volt.
