Szent Tamás-hegy
Szenttamás Esztergom városrésze, 1895 előtt önálló nagyközség, utána Esztergom II. kerülete lett. Nevét Becket Tamás, canterburyi érsekről kapta, akivel Bánfi Lukács esztergomi érsek az 1150-es években Párizsban együtt tanult. A városrész lakónépessége 2001-ben 750 fő volt.
A régi Esztergomtól (vagy királyi várostól) északra fekszik. Az 1895 előtti Szenttamás nagyközség területe magában foglalta a mai Hévíz, Örmény, Libád városrészeket, illetve Szentanna és Aranyhegy egyes részeit is.
A Szent Tamás-hegy lábánál termálforrások által táplált melegvizű tó volt. Az itt fakadó meleg forrásokra Antiochiai Anna királyné alapította meg az ország első közfürdőjét.
Amikor a törökök Esztergom várát ostromolták, a Szent Tamás hegyről lőtték a várat, mivel ez egy magas a Várheggyel. Éppen ezért a hegyet többször is tervezték elhordani. Hajdan itt prépostság állt, mely utóbb az érseki káptalanba olvadt, és épületeit a törökök erősségnek alakították át. Uralmuk idején a törökök és rácok lakták. Az 1595-ben készült metszetek szabálytalan ötszög alakú palánkvárat ábrázolnak, ami egy ágyúütegnek adott helyet. A törökök kiűzése után elnéptelenedett.1699-ben az akkori Canonica Visitatio szerint már külön település van itt. A palánkvárat 1730-ban a császári várparancsnok leromboltatta, ezután a metszetek lakott települést nem mutatnak a helyén, de 1756-ra már megjelentek a mai településszerkezet fő vonalai. A bazilika építésekor kézművesekkel és mesteremberekkel települt be, ekkor épült kápolnája is. Az 1838-as térkép szerint házai átlagosan 5×10 méteresek voltak, ekkortájt rögzültek a mai telekhatárok is
1891-ben 278 háza és 2544 magyar lakosa volt a településnek. A városháza a jelenlegi megyei levéltár főépületében működött a mai Vörösmarty, akkori nevén városház utcában. 1895-ben csatolták Esztergomhoz, a községi temetőt 1924-ben felszámolták, helyét részlegesen beépítették. 1926-ban az utcák görgetegkő-burkolatot kaptak, és vízvezetékkel látták el a városrészt, bár a lakosságot jóformán udvari vízvételi lehetőséggel látták el. Ez lehet annak a magyarázata, hogy 1970-ben a lakások 22,5%-ának még mindig csak udvari csapja volt. A hegy déli oldalán – Várnay Dezső, az esztergomi vár feltárásának egyik műszaki irányítójának tervei alapján – 1938-ban készült el az úgynevezett Szent István lépcső, hogy a városrész ebből az irányból is jól megközelíthető legyen. Ez a hatalmas szerpentinlépcső ma is meghatározza a belváros látképét. 1980-ban a Szent Tamás-hegyen 333 lakás volt, 60 százalékuk vályogból.
Forrás: Szenttamás (Esztergom) – Wikipédia (wikipedia.org)
