Szentháromság-szobor – a város legrégibb, barokk stílusú szobrát 1753-ban emelték az 1738–1740-es pestisjárványra emlékezve. Alkotói ismeretlenek. Abból, hogy ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll Temesvár főterén, egyesek az alkotók azonosságára következtetnek, de ezt a feltételezést a szakértők nem erősítették meg.
Az oszlop tetején három alak foglal helyet:
az Atya
a Fiú és
a Szentlélek – ez utóbbi glóriától övezett galamb formájában.
Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok:
Szűz Mária
Szent Rókus
Szent Sebestyén
Szent Kajetán
Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása.
A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvű kronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul:
„Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság”,
„A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”, illetve
„A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett”. A rossz állapotú szobrot 2016 őszén és telén teljesen felújították.
Forrás : szöveg: wikipedia.org/wiki/Szekszárd#Nevezetességei ; Képek: Pásztörperc wikipedia.org/wiki/Fájl:Szekszárd,_Szentháromság-szobor.jpg ; V.andras wikipedia.org/wiki/Fájl:A_szekszárdi_Szentháromság_szobor_és_a_Belvárosi_templom.jpg