Frankel Leó - Újlaki Zsinagóga
A ma is működő neogótikus (a tervező szerint francia gót stílusú) újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki, és pedig 400 hívő részére, amint az Egyenlőség c. kiadványból megtudhatták az olvasók.
Alapköveit 1887-ben helyezték el, felszentelésére 1888. augusztus 08-án került sor. Ugyanekkor búcsúztak a régi, több mint 100 éves zsinagógától, amely e helyen már feleslegessé vált. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára illetve az Árpád fejedelem útjára nézett.
1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyosók határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott. A Zsigmond utca 49. szám alatti épület a nagyméretű telek keleti részére épült, parkosított szabad térség övezte. A Duna-part felé a telket kerítés zárta el.A budai hitközség tagjai között számos magas rangú tudós, értelmiségi és jeles művész akadt: így Heller Bernát, valamint Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, udvari tanácsos, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, dr. Mező Ferenc az amszterdami szellemi olimpia győztese, később a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emőd Tamás és Lengyel Menyhért írók. Emellett igen sok gazdag hívője volt, többek között a gyártulajdonos budai Goldberger vagy a csepeli báró Weiss Manfréd család. Több kiváló rabbi működött ebben a zsinagógában, így Dr. Schőner Alfréd Buda főrabbija 1975-1985 között, dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárosa. Legnépszerűbb szellemi vezetője dr. Kiss Arnold főrabbi, akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség élére és aki íróként, költőként, műfordítóként is jeleskedett, élete végén pedig az Országos Rabbiképző Intézet tanáraként is tevékenykedett. A templomban működő kántorok közül a lengyel származású Sírotta Sándor, a hajdani varsói főkántor unokaöccse emelkedett ki. Jelenleg Verő Tamás látja el a rabbi-feladatokat.
forrás: frankel.hu
