Művészek, történetek, avagy művészettörténet másképp – Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságüg
A négyrészes előadás-sorozat középpontjában a művészek állnak. A különcök, a zsenik, az őrültek vagy éppenséggel a polgári napirend szerint dolgozó alkotók. Nem maradnak ki a hamisítók sem, s ennek kapcsán a legtipikusabb hamisítványtípusokról is szó fog esni, s természetesen mindezt a művészetek és a hamisítványok történetébe ágyazva. Végül pedig a művészettörténetben megjelenített tipikus női szerepekről lesz szó, különös hangsúllyal az olyan nagy női alkotókon, mint Artemisia Gentileschi vagy Tamara Lempicka.
szeptember 19., kedd 18.00
Bohémek, polgárok, tudósok és amatőrök – művésztípusok
Az előadás a művészek négyféle típusát mutatja be. Természetesen a típusok hajszálpontosan nem választhatóak el egymástól, de az biztos, hogy egy bohém
művésztől mi sem áll távolabb, mint a polgári józanság, s a tudományos precizitással dolgozó alkotót is nehéz összevetni egy naiv művésszel. És mégis, a maguk módján mindannyian lehetnek zseniálisak.
október 20., péntek 18.00
Őrület vagy zsenialitás?
Gyakran halljuk a közhelyszerű megállapítást, hogy a zsenialitást csak egy hajszál választja el az őrülettől. A két dolog azonban csak annyiban hasonlítható össze, hogy a polgári, józan és fegyelmezett életmód szempontjából valóban mindkettő nehezen érthető szélsőséget képvisel. Az őrültek nem zsenik, a zsenik nem őrültek, még akkor sem, ha a művészetben számos példát találunk az úgynevezett „őrült zsenik”-re.
november 6., hétfő 18.00
Hamisítók és hamisítványok – Avagy valóban a rossz festőkből lesznek a hamisítók?
A hamisítás története nem a művészetek történetével egyidős, hanem a műgyűjtés történetével. Az előadás áttekinti a hamisítástörténet nagy korszakait, fontos mestereit, és szó lesz a legjellegzetesebb hamisítványtípusokról is, beleértve napjaink újabban készült hamisítványait is.
december 4., hétfő 18.00
Nimfák, múzsák, családanyák – Női szerepek a művészetben
A művészet történetének valahol a legelején egy nő áll: a willendorfi Vénusz. Az istennőből később anyák, hetérák, szentek és múzsák lettek. A művészettörténetben ábrázolt női szerepek szépen világítanak rá a nők társadalomban elfoglalt helyére, a velük kapcsolatos elvárásokra és elképzelésekre. Az olyan zseniális festőnők pedig, mint Artemisia Gentilsechi, Elisabeth Vigée-Lebrun vagy Tamara Lempicka koruk legfontosabb emberi és művészi problémáit jelenítették meg.
forrás: facebook.com/events/309597878263010
