Szentgotthárdi Nagyboldogasszony Plébánia
A Nagyboldogasszony templom 1748-1779 között épült Franz Anton Pilgram tervei alapján, letisztult barokk stílusban. A templom alapkövét 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben – a szentgotthárdi csata 100. évfordulója alkalmából – sor kerülhetett a templom megáldására, amelyet az időközben elhunyt Robert Leeb apát utóda, Fritz Alberik apát végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án. Freskói közül kiemelkedik a keresztény seregeknek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amely Dorffmeister István alkotása. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner, laikus fráter volt, a templom szobrait pedig Jozef Schnitzer készítette. A dúsan díszített, húsz ülőhelyes kórust, a nemes vonalú padokat és a sekrestye öltözőszekrényeit Kaspar Schrezenmayer laikus fráter faragta közel 40 éven át. A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás. Kovácsoltvas kapuja 1791-ből való.
A kolostorépület - amely ma a városháza épülete - alapkövét 1740-ben tették le, szobáit már 1746-ban birtokba vették a ciszter rend tagjai. Franz Anton Pilgram tervei alapján eredetileg tükörszimmetrikus épület lett volna, tehát a templom északi oldalán is helyett kapott volna egy kolostorszárny. Az elképzelés nem valósult meg, ugyanis az építkezés közben elfogyott a pénz, így csak a déli szárny készülhetett el.
A Hivatal nyitvatartási idejében a kolostorépület közösségi helyiségei megtekinthetőek, igény szerint épületvezetéssel.
forrás: szentgotthard.hu ; facebook.com/sztgpleb
