A piros templom 1927-ben épült neoromán stílusban. Két 35 méteres tornya a város egyik meghatározó jelképe. A plébániára vonatkozó első adat 1333-ból való, amikor pápai tizedszedők járták a veszprémi egyházmegye plébániáit, és számadásaik szerint a füredi plébániának János nevű papja 23 dénárt fizetett pápai tized gyanánt. A Szent Mihály templom romjait ma is láthatjuk a papsokai városrészben. Hasonlóképpen látható a Bajcsy Zsilinszky utcában a volt Szent Margit templom, amely később református templomként is működött, majd zsidó zsinagógaként illetve “Fekete Lovag” étteremként. A füredi plébánia a török korban teljesen elpusztult. A katolikusok elmenekültek vagy meghaltak a végvári harcokban, a megmaradtakat pedig beolvasztotta a protestantizmus, olyannyira, hogy 1747-ben mindössze hét katolikus család élt Füreden.
A II. Vatikáni Zsinat szellemében 1985-ben készült el az új liturgikus tér. Bittsánszky Gézáné Kopp Judit művésznő alkotása. A szembemiséző oltár az utolsó vacsorát ábrázolja. A felolvasó állványon Keresztelő Szent János alakja van megfaragva diófából. A szószéken pedig négy, a tanítással kapcsolatos faragvány látható: 1.) Krisztus mennybemenetele, amikor elküldte apostolait tanítani; 2.) A Pünkösd, amikor a Szentlélek leszállt az apostolokra; 3.) A csodálatos halfogás, és 4.) A hegyi beszéd.