Göcseji Falumúzeum
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményeként, hosszas szakmai előkészítést és gyűjtést követően 1968 óta fogadja a látogatókat. Tudományos tervét Barabás Jenő egyetemi docens, Szentmihályi Imre néprajzos múzeumvezető és Tóth János építészmérnök készítették.
A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át: azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel. Korábban is itt állt a vízimalom, melynek északi, fából készült része 18. századi, déli fele 1902-ben készült A múzeum valójában egy elképzelt falu, amelynek épületei így soha nem álltak együtt, de a mai kor embere számára hitelesen tudnak szemléltetni egy 19. század végi egyutcás településtípust. Hűen idézik fel azoknak a lakóházaknak a hangulatát, melyekben általában több generáció élt együtt. Az ezredfordulón az intézmény Finnugor Néprajzi parkkal bővült, amely nyelvrokonaink lakáskultúráját mutatta be - az egység jelenleg nem látogatható.
A skanzenben kialakítottak egy Zöld ösvény elnevezésű tanösvényt is, melyen a látogató megismerkedhet egyebek mellett a komposztálás, az aszalás rejtelmeivel, de tanulhat népi játékokat, a hal- és madármegfigyelő pedig a természettel való barátkozásra kínál remek lehetőséget.
Az intézmény nyugati szomszédja az 1969-ben megnyílt Magyar Olajipari Múzeum. Mindkettő egy belépőjeggyel tekinthető meg.
