Szentséges Üdvözítő római katolikus templom
A Szentséges Üdvözítőről elnevezett Nagykapornaki bencés apátságot 1150. körül alapította valószínűleg Kador György.
Az első templom fa tempolm lehetett, de már a XII. században felépült a szerzetesek keze munkájával és irányításával a háromhajós román stílusú apátsági templom.
A déli torony belsejében ma is látható a szép román ikerablak.
A török időben az apátság végvár lett. 1664.július 27-én a törökök a várat lerombolták, ekkor éghetett le az apátsági tempom is. De falai, tornyai megmaradtak és a főhajót hamarosan rendbehozták.
A templom egyhajós mai barokk képét 1736-1779 között nyerte el. Szent Kozma és Domján vértanukról elnevezett templom a mai temető helyén állt.
A templom a XIII. században épülhetett szintén román stílusban. XIV. sázadban már plébánia templom volt. Első említett plébánosa Hedrinus 1333-ban. Első patrónusai Misse vagy Miksafalvai Miksa fia Kozma és atyafiságai.
Ez a templom is a törököknek esett áldozatául.
Az itt portyázó török csapatok többször is felégették a települést, köztük 1601. jan.6.án és 1664-ben is. A templom falai megmaradtak, de nem építették újjá, hanem 1778.-ban lebontották. Köveit a mai plébánia házba építették bele. Ez a templom volt Kapornak plébánia temploma. A bencések kezdeti időben lelkipásztorkodtak, azután imádság és munka csendjébe vonultak.
A XIV. világi pap a plébános. Török időben a plébánia megszűnik, csak ferences és jezsuita missziósok tudják a híveket lekileg ellátni.
1720.-1725.-ig Búcsúszentlászló fiókja, 1735.-től önálló ferences plébánia.
1757.-től újra világi pap a plébános.
1911.-ben pedig jezsuiták veszik át a plébánia vezetését.
1950. júliusa óta a veszprémi egyházmegye gondoskodik a plébánia ellátásáról.
A barokk templom hossza: 28,5m, szélessége: 9,5m, magassága: 11m, torony magassága: 32m
A most látható oltárkép Szentséges Üdvőzítőt ábrázolja. Jezsuita Péter Frigyes lelkiigazgató festette 1862-ben.
Főoltár 1884-ben készült. Szentélyben vörösmárvány reneszánsz síremlék látható Semjén Antal apát és tetvére Péter emlékének állítva. /1546/
Keresztelő kut és a szószék 1816 előtti időkből való.
Templom belsjének megújítása 1862-ben történt, renoválás 1882-ben.
Templom mennyezet freskóit 1930-ban Kuczka Mihály újra festette. A hat nagy fali festmény közt van három freskó:
- szentáélyben Krisztus Urunk feltámadása
- hajóban Krisztus Urunk Tábor hegyi színeváltozása
- Mária mennybemenetele
Kórus mennyezetén Szent Ceciliát ábrázoló freskó látható, északi falon Kassai vértanuk, Szent Alfonz jezsuita testvér kapus képe.
Mennyezeten még látható: Szent Ignác, Xav. Szent Ferenc, Szent Anna, Kis Szent Teréz, diadalíven Jézus Szíve és Szüz Szent Imre képei.
2005-ben Dr. Márfi Gyula felszentelte az újra renovált templom I. belsőt.
Forrás: nagykapornak.eu ; Civertan - wikipedia.org/wiki/Nagykapornak#/media/Fájl:Nagykapornak_légifotó.jpg ; Kaboldy - wikipedia.org/wiki/Nagykapornak#/media/Fájl:Nagykapornak_church1.JPG
