Irgalmasok Veli Bej Fürdője
A Veli bej fürdő története és az újjáépítés
„A hatalom birtokosa vezírséget adott Buda eme szolgájának
Az ő idejében békében vannak mind- annyian a vallások és az országok
A javait jótéteményekre használja fel, csoda-e hisz ő
Mindig Mohamed hagyományai sze- rint cselekszik
Egy termálfürdőt épített, melynek párját az ég sem látta
Ha a „szerencse birodalma” lenne a neve a példázatban helyén való volna
Ennek a szívderítő épületnek így mondták az évszámát:
Musztafa pasa épülete ez a párjanincs épület”
Akik jártak már Törökországban, bizonyára felfigyeltek a műemlékek – dzsámik, csorgó kutak, hidak, türbék – falán látható cirkalmas feliratokra, amelyeket törökül kitábénak neveznek. Ezek díszes kivitelükkel részint az épület díszítésére szolgáltak, másrészt örök emléket állítottak az építtetőnek is. A szemet gyönyörködtetően szép, ékesen megfogalmazott versezetek azonban egyúttal fejtörők is voltak: az értő olvasó bizonyos betűk számértékét összeadva kiszámolhatta az építés dátumát. Az efféle kronogrammok, táríhok a hódoltsági épületek falait is díszítették, mára sajnos alig maradt meg néhány közülük. A megfejthető évszám, ami a Veli bej fürdőre vonatkozik, a következő: 1574-75. Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája (1566-78) ekkor fejezte be a hódoltság legszebben megépített fürdőjét.
A Duna és a meredek hegyoldal közötti keskeny sávban, közvetlenül a Lukács fürdő és a Komjádi uszoda között, a felhévizi források ölén található a Veli bej fürdő, amely megbújik a „modern” kórházépület és az arányaiban klasszikus vonalú Hild udvar között. Amikor elkészült, a költő a legszebbnek látta, hiszen „párját az ég sem látta”.
1584. Melchior Besolt: Hajóink mellett volt egy török fürdő is, ahová sokan elmentek közülünk fürödni vacsora után. Ez híres volt vizének jóságáról és szépségéről, valamint számos díszes csorgókútjáról. Ezzel a vízzel való mosdás a gonosz betegségek legtöbbjére megfelelő.
1594. Ásik Mehmed bin Háfi z Ömer er-rúmí (?–1598 után): Buda városában számos helyen van hévíz [germáb]. Buda városának határában van, s Veli bég hévize [ilidzsa] néven ismerik. Vize közepesen meleg. Forrásából annyi víz tör fel, amennyi öt malmot is meghajtana. Ezzel a vízzel való mosdás is a gonosz betegségek legtöbbjére megfelelő.
1663. Evlia Cselebi: Buda minden lakosa, ha egy roko- na elhalálozik, ebből a fürdőből vitet vizet hordókban, a tetemet ezzel az Isteni Hatalom keze által forralt vízzel mossa meg. Ez a kegyes cselekedet Buda erkölcsi értékeinek egyike.
A budai pasa nem véletlenül találta meg ezt a helyet, hogy fürdőt építsen a Budáról észak felé kivezető „Országút” mellett. Már a rómaiak is élvezték az itteni hőforrások áldásait. Adatok tanúskodnak arról, hogy Attila és Árpád fejedelem szintén táboroztak errefelé, és a IV. Béla által behívott johannita lovagok is működtet- tek ispotályt ezen a helyen. A török időket megelőzően, Mátyás király uralkodása idején pedig állandó használatra létesített fürdőt találunk a mai Császár helyén. Gróf Marczibányi István, korának egyik legnagyobb mecénása, 1802-ben megvásárolta a Császárfürdőt, mely a törökkori részt is magába foglalta, és nagyszabású helyreállítási és átalakítási munkába kezdett. Néhány évtizeddel később így emlékeztek vissza e munkálatokra: „a romokban heverő düledékek eltakaríttatván, elkezdették kutatni a hévízforrások fő kútfejét, s a hajdankor építményire mutató földlepte kőrétegzetek félre mozdíttatván, s újabb épületeknek ásatván alapjai, ismét napfényre tűnt fel a szénsavval bőven bugyogó, s a törökök által titkos isteni erővel felruházott s szentkép- pen őriztetett mainapi forrás”. A forrás gyógyereje hamar ismertté vált, és 1804-ben a Helytartó Tanács rendeletére egy orvosi bizottság – melyben Kitaibel Pál is részt vett – tudományosan megvizsgálta, és meghatározta a gyógyforrás kémiai összetételét. Az ásványvíz nagy gyógyerejének híre gyorsan elterjedt, és a fürdő fokozatosan az ország egyik legtekintélyesebb gyógyhelyévé vált. Mindez tehát elsősorban a gyógyforrásoknak volt köszönhető, melyek feltörési helyeit – mint a fürdő legfontosabb alkotórészét – nagy becsben tartották.
Gróf Marczibányi István 1806-ban a helyreállított épületet az Irgalmasrendnek adományozta. A bejárathoz egy kőtáblát helyeztek el a következő felirattal: „Az ápolatlan betegeknek szenteltetett 1806”.
Alig telt el 36 év, s a Császárfürdő épületei lebontásra kerültek. Hild József nagyszabású tervei alapján a Veli bej fürdő köré csodálatos építészeti egység épült.
A Veli bej fürdő a Császárfürdő épületegyüttesének legrégebbi megmaradt egysége, és az 1840-es évek elején a déli homlokzatára és sarokkupoláira rátelepedő Hild-udvarral együtt annak utolsó hírmondója.
A törökkori építészet és fürdőkultúra nagyszerűsége ellenére a Császárfürdő a klasszicizmus és a romantika idején élte a virágkorát. Sajnálatos módon azonban az 1970-es években, azért, hogy helyet adjanak egy új kórházépületnek, a fent említett két épület kivételével mindent lebontottak, a gótizáló romantikus török fürdőket, a fedett faszerkezetes női uszodát, a vasbeton szerkezetű férfi uszodát (1927-ben itt rendezték meg az első Európa-bajnokságot). Egyedüli vigasz talán az, hogy a két legjelentősebb épület megmaradt.
Az új kórházépület szinte teljesen karéjba fogja a török fürdőt, amelyet déli oldalról Hild József fürdőépülete már úgyis lezárt. Ez a bezárás „olyan jól sikerült”, hogy alig van az idősebb, de főleg a fiatalabb nemzedék körében ember, aki Buda talán legszebb, de mindenképpen legnagyobb török fürdőjéről hallott volna. Hozzájárult ehhez az elfeledéshez az is, hogy az épület több mint tíz évig használaton kívül volt.
A Betegápoló Irgalmasrend 2000-ben, 50 évvel a szerzetesrendek szétszóratása, 11 évvel a redszerváltoztatás után ismét birtokba vehette a Császárfürdő épületegyüttest. Nehéz örökséget vettek át. Az épületek leromlottak, a berendezések korszerűtlenek voltak. Szerencsére a szépséges Veli bej fürdő törökkori falai ellenálltak az 1974-ben ellene elkövetett „műemléki felújítás merényletnek”. Megemelték a padlószintet, ablaknyílásokat vágtak, szellőzőcsatornákat építettek, márványburkolattal takarták el az eredeti falakat.
Ezt a „örökséget” volt hivatva felszámolni a Betegápoló Irgalmasrend nagyvonalú fejlesztési gondolata, melyet 2004-ben szakértők bevonásával Virág Csaba DLA a „Hild Udvar - Császár-fürdő egészségturisztikai fejlesztése” témájú megvalósíthatósági tanulmányban foglalt össze.
E terv részeként a Veli bej fürdő teljes felújítása megtörtént. A fürdő részben gyógyászati, részben wellness célokat szolgál, ezért az összes gyógyászati egység és azok háttere is megújult.
Az építkezés viszontagságosan indult, mivel a kivitelezéssel megbízott első cég tönkrement. A második közbeszerzési eljáráson a Laki Zrt. nyerte el a munkálatok folytatási jogát.
Elsőként a Budapesti Történeti Múzeum régészei szállták meg a területet, és mindig találtak valamit. A 400 éves épület eddig fel nem tárt elemeire: eredeti padlóburkolatra, festett vakolatra, vízvezeték- és csatornarendszerre és a fürdőt tápláló kútra bukkantak. Találtak középkori temetőt, edényeket, malomköveket, és nem utolsó sorban vizet, vizet, vizet…
A kibontással feltárult a hajdani fürdő tömegének szép aránya, és az évszázadok alatt megnemesedett kőfala.
A fürdő köré vont üvegbordás üvegtetővel fedett kerengő technicista részletképzései szépen találkoznak Szokollu Musztafa hajdan büszke falaival. Ez a kerengő azonban nem pusztán a régi tömeg láttatását szolgálja, de egy új és nagyvonalú térsort is a fürdőhöz kapcsol. Ez a térsor az, amely most a fürdőt, és a tőle délre elhelyezkedő Hild-udvart összekapcsolja, és a wellness szolgáltatások egy részét biztosítja. Ennek a kerengőnek egyik, szinte nem látható fontos büszkesége az Irgalmas forrás, amely a régi dokumentumoknak megfelelően Alapozás forrás néven a csatornarendszeren keresztül a Dunába folyt. Büszkén mondhatjuk, hogy az Irgalmas forrás 1200 liter/perc vízmennyisége minősített ásványvízként (gyógyvízminősítése folyamatban) a Veli bej fürdő fontos része.
Korszerű, a történeti hűséget és atmoszférát gazdagon kibontó megoldás született, amelyet immár az előcsarnok transzparens terén át a park felől is minden korábbinál jobban megtapasztalhatunk. Ez a tér, az előcsarnok szolgál majd a fürdő kávéházaként, a mostanihoz méltó, a török formavilágot szellemesen felidéző berendezéssel.
Fontos változások történtek Buda egyik legelhanyagoltabb, legizgalmasabb és legreménytelibb szegletén. A fürdő rekonstrukciós fejlesztésével voltaképp egy itt kibontakoztatható nagyszabású program szellemi és fizikai magja jött létre. Egy kis török világ, jelenben élő múlt, frissességet, egészséget kölcsönző csodák, elmúlt évezredeink, évszázadaink becses hagyatékai, egy új évezred hajnalán.
A mai Magyarország egészségügyében kovászként működő irgalmasrendi szerzetesek nemes elődeikhez méltón megismételhetik azokat a mondatokat, amelyeket 1927. június 21-én a Császárfürdő versenyuszodájának megnyitóján az akkori rendfőnök, Babinszky Nárcisz mondott: „Magyarok vagyunk. Mindenki megteszi, amit tud. Mi ezzel szolgáljuk hazánkat.”
forrás: irgalmasrend.hu
