Medgyaszay Építőművész Emlékmúzeum
Az Medgyaszay István építőművésznek állít emléket, s egyúttal képviseli a családi emlékhelyet, mely egyeztetés után meglátogatható.
Története
MEDGYASZAY ISTVÁN - Budapest, 1877 - 1959 - Tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián. majd ennek keretében Otto Wagner Mesteriskolája (Spezialschule für moderne Architektur) kitüntetett növendéke. Ugyanakkor a bécsi Műegyetem (K. K. Technische Hochschule) rendes hallgatója (1900). Építészeti oklevelét 1904-ben a budapesti Műegyetemen szerezte. Az Angliából J. Ruskin - W. Morris - Ph. Webb nyomán indult rövidéletű " Új stílus', vagy szecesszió, mely a nép művészetére is ráirányította a figyelmet - egész Európát meghódította. Az építészetben a belső tér új kialakítási rendjét jelentette, jellegzetes díszítményeivel. Nálunk e díszítmény jobbára a magyar nép művészetéből táplálkozott - fölhasználva ötletes és jellegzetes szerkezeti megoldásait is. A magyarországi szecesszió így lett a "magyar építőművészet" - az önálló "magyar stílus" - születésének bölcsője. Medgyaszay 1904-től beutazza hazánk jellegzetes néprajzi tájegységeit. Útirajzai Malonyai D.: "A magyar nép művészete" című páratlan értékű mű I-II. köteteiben jelentek meg. Ugyanott szakszerűen számol be a nép ötletgazdagságáról, lelkületéről, sajátos művészetéről. Majd ennek forrását keresve Európa híres Keleti-gyűjteményeit tanulmányozza. Később Távol-Kelet útján Indiáig jut. Itt a magyarok elődeinek rokon hun-nép töredékei szálláshelyén folytatja kutatásait. Így lett Medgyaszay az önálló "magyar stílus" legkövetkezetesebb képviselője.
A századfordulón tűnik fel az eljövendő "évezred" új építőanyaga: a vasbeton s néhány korai alkotása. Medgyaszay volt az első, aki rámutatott esztétikai hiányosságaira. De ennél tovább ment. Bécsben 1908-ban a VIII. Nemzetközi Építész Kongresszuson hangzott el nagyjelentőségű előadása: " A VASBETONÉPÍTÉSZET MŰVÉSZI MEGOLDÁSA" (Bericht, Wien 1908). Ugyanakkor be is mutatta az akkor elkészült veszprémi színház újszerű vasbeton-szerkezetének művészi megoldásait: a népművészetből stilizált - előre gyártott vasbeton erkélytartó konzolok, díszesen formált boltozat, szabadalmazott vasbeton ablakok, pergolák, lámpatartók, egészen újszerű oszlopfejezetek. Ez volt az a ritka pillanat az építészet történetében, amikor az építőművészet fejlődéstörténete útján megelőztük Nyugatot: utat mutattunk Nyugatnak.
Medgyaszay a magyar építőművészet előtt is megnyitotta az egyetlen lehetséges, reális utat: amikor a jövő új építőanyaga a vasbeton művészi formálását összekötötte a magyar nép ősi hagyományainak alkalmazhatóságával. Ez Medgyaszay jelentősége. A soproni színház (1909) hasonló megoldású. A gödöllői két műteremház (1904, 1906) korszerű formai alakításával, a vasbeton újszerű szerkezeti szerepével - amit "Hollán"-díjjal tüntettek ki - a népművészettől ihletett hangulatával nem csak hazai, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Hasonló elvek alapján építi 1910-ben a rárósi Sírbolt-templomot (Mul'a, Csehszlovákiához csatolva), teljes egészében vasbetonból. Az oktogonális teret 8 cm vasbeton-héj kupolával födi. A torony harangház hangvetője 4 cm vasbeton-héj. Az 1916-ban Lembergben (Lwow), majd 1918-ban Budapesten a Margitszigeten rendezett Hadikiállítás alkalomszerű pavilonjai a magyar népi építészet ötletgazdag átköltései - a későbbi alkotópályája során vissza-visszacsengenek művein.
A trianoni békediktátum (1920) máig kiható végzetes következményeivel minden fejlődés útját vágta. A szétszabdalt magyar föld legértékesebb területeit több millió magyarral a szomszédos államokkal kebeleztette be. A hazai - jobbára - idegenszármazásúak kezében lévő tőkén s sajtójukon keresztül irányítólag hatottak szellemi életünkre - így a művészetekre is - ami a "magyar stílus" teljes mellőzését jelentette. Ezek az építészek a "korszerű" jelszóval a nyugati eszmeáramlat szülöttét: a "célszerűség" elvét hangoztató "Bauhaus-iskola" sivárrá lett betontömbjeivel hazánkat is elárasztották. E "ratio speculativ" művészietlen elvével szemben Medgyaszay a maga "derűt" sugárzó, magyar hagyományokon nyugvó alkotásait állította. Ilyen, a szegény vidéki város: Nagykanizsa színháza (1926) gazdaságos, szellemes megoldású épületkonstrukciója. Amely nem más, mint földre állított fedélszék, azaz a színház tetőzetét az egymástól négy méterre elhelyezett dúc-párok tartják.
Az ősi sátorszarvazat alkalmazása. Azután a Távol-Kelet hangulatát sugárzó ötletes: mátraházi Turistaszálló (1927). A magas tető szerkezete itt is az ősi sátor-szarvazatokból áll. Egyik legszebb tájba illő épületünk. A Kisfaludy Társaság által "Greguss-díjjal" kitüntetett, volt: Baár-Madas ref. Leánynevelő-Intézet és Lyceum Budapesten a Rózsadombon (1928), szintén Keleti múltunkra utaló, legszebb oktató-nevelő intézményünk volt. Az egyik utolsó "magyar stílus" kísérlete: Bérház Budapesten a József Attila u. 12. (1938). Számtalan hazai és nemzetközi pályázaton nyert díjat, kitüntetést, elismerést. Fiatalkori eszmei terve a budapesti Szent-Gellérthegyre tervezett impozáns: Nemzeti Panteon (kitüntetve: Bécs 1903, Budapest 1906, Páris 1907, London 1909, Monza 1923). Sajnos, ma legjelentősebb épületeit "korszerűsítés" címen megértetlenül átépítgetik, megfosztva eredeti szépségüktől - a Medgyaszay Család minden tiltakozása ellenére. Követeljük visszaállításukat eredeti formájukban - hiszen azok nem csak a magyar nép, de az egyetemes emberiség közkincsei ! (Bartha Zoltán)
forrás: musicart.hu és a facebook.com/medgyaszayemlekhely
