Nagyboldogasszony-templom
Fonyód a Balaton déli partján fekvő kisváros. Szent László király oklevele 1082-ben Funoldi alakban nevezte meg a pannonhalmi apátság birtokai között. Ez a település első említése. A Szt. Márton kolostor birtokai között szerepel több évszázadon keresztül. Itt volt a pannonhalmi főapátságnak egy várkastélya. Az első fonyódi pap, akiről tudomásunk van a Pál nevet viselte. Fonyód plébánosa 1426-ban Gergely volt Az első templom román stílusban épült és gótikusan bővítették, a sziget délkeleti részén.
Ennek a kis árpád-kori templomnak a helye a Kupavezér utcai fácánosi erdővárban volt, körülötte temetővel. A török elpusztította ezt a templomot. Az 1700-as évek elején a lengyeltóti római katolikus plébániához tartozott Fonyód. 1788-ban az Orda-Csehi plébániához csatolták 1799-ig, akkor visszakerült lengyeltótihoz, majd 1854 és 1909 között Szőlősgyörökhöz tartozott, 1909-től ismét Lengyeltóti filiája. Templom nem volt, az iskolában volt minden hónapban egyszer szentmise. Éveken át Fonyódon nyaralt dr. Major Ferenc székesfehérvári orvos, országgyűlési képviselő, akinek birtoka volt a Bélateleptől keletre eső rész. Dr. Major Ferenc egyszer súlyos beteg lett. Nem sok remény volt a felgyógyulására. Ekkor a Szűzanyához, a betegek gyógyítójához fordult segítségért. Imája meghallgatásra talált és meggyógyult. Hálából kápolnát építtetett a Szűzanya tiszteletére. A román stílusú kápolnát Gyalus László terve szerint építették. Stílszerű román faragványok és Dürer mázolatok díszítették.
A kápolnához kálváriát is építettek a közeli dombon. 1902 augusztus 31-én gf. Széchenyi Miklós győri megyéspüspök szentelte fel a kápolnát. A falak és a boltozat nem bírták a torony súlyát, ezért a boltozat beomlott. Újjá építették, de most már faragott kövek helyett téglából. Torony helyett ún. huszár tornyocskát emeltek. A "Jutasi dombon" álló haranglábból a harangot áthozták a templom elé 1902-ben, és egy fából készült haranglábban helyezték el. A fürdőtelep fejlődése, a nyári vendégek és az állandó lakosság gyarapodása szükségessé tette a kápolna bővítését. Amikor Ify Lajos pécsi egyházmegyés káplán nyári szabadságát szüleinél Keszthelyen töltötte vasárnaponként átjött misézni a fonyódi kápolnába.
Itt találkozott a hívek igényével, mely szerint helyben lévő papot szerettek volna. Zichy Béla földesúrtól a falu küldöttsége, és Ify Lajos káplán földet kértek, mely eredményeként 100 magyar holdat kaptak. A kegyúri jogot pedig a földesúr átengedte a veszprémi püspökségnek. 1920-ban elkezdődött a kápolna átépítése plébánia templommá Ify Lajos elgondolásai alapján. 1921-ben állt a templom. Augusztus 15-én dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök szentelte fel a templomot. Ify Lajos adminisztrátori minőségben a Vámosi féle villában lakott. Dr. Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató kieszközölt Budapesttől adományt, és később segélyt. 1922-ben elkészült a plébánia épülete.Ify Lajos lett az első plébános.
