Kiskun Emlékhely

Egyedülálló látványosság a Kiskunságon, ahol egy igen érdekes, a múltunk egy eddig kevéssé ismert időszakát és helyszínét bemutató kiállítás látható a kétezer lelkes Szankon. A már messziről is jól látható hagymakupolás Kiskun Emlékhelyen interaktív elemekkel, az ásatásokon előkerült tárgyi emlékekkel, mesekönyvvel, a régi időket megidéző, korhű építményekkel, kisfilmmel, programokkal mutatják be a kunok életét, szerepét és a tatárjárás nyomait.

E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó, használati tárgy tanúsítja. 

A kunok jelenlétének szemléletes bizonyítékai a földrajzi nevek, különös tekintettel a Kiskunság és Nagykunság tájegységeink beszédes elnevezései. A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben. 

A keleti sztyepp egykor volt hatalmas és erős népének, a kunoknak különösen izgalmas és kalandos történelmében való utazás – ennyi év távlatából – a történet, a nyelvészet, a néprajz vagy éppen a régészettudomány eredményei segítségével történhet meg. A Kiskun Emlékhely fő célja, hogy a látogató közel 800 év történetében barangolva, választ kapjon olyan kérdésekre, hogy a 21. században miért van jelen és mit jelent az a fogalom, mint a „kun öntudat”.